Századok – 1937

Történelmi irodalom - Lütge; Friedrich: Die Ablösunk der grundherrlichen Lasten in Mitteldeutschland. Ism.: Juhász Lajos 351 - Lütge; Friedrich: Die mitteldeutsche Grundherrschaft. Ism.: Juhász Lajos 351 - Lütge; Friedrich: Die Unfreiheit in der ältesten Agrarverfassung Thüringiens. Ism.: Juhász Lajos 351

361) történeti irodalom. okoskodása szerint tanulmányai alatt őt meghatározta s abból az irodalomból, amely láthatóan nem egyetlen, kizárólagos irányban befolyásolta a Ratio Educationis szövegezőjét, bárki volt is. Tersztyánszky szerepe nyilván éppen a szerkesztő és szövegező szerepe volt ; ennél többet nem is tulajdonított neki Fináczy sem, bár az ő nyomában a „szerző" fogalmát kissé tág értelemben használtuk. Azzal, ha Cs. álláspontját teljesen elfogadva Kollárt tartanok a főszerzőnek, a Ratio szellemi eredete nem lenne tisztább, mint az óvatosabb állásfoglalás esetén, mert akkor is tovább kellene mennünk Kollár forrásai felé és keresnünk kellene a nem egyező vagy egyikből hiányzó részek bevételének vagy elhagyásának megokolást, s a többi bécsi munkálattal kapcsolatban is támad olyan kérdés nem egy, amire most nem kapunk feleletet. Nevezetes eredménye a kötetnek Makó Pál szerepének teljes tisztázása is ; ez egyúttal megerősíti Kollárt a most elismert mértékű részességében. Becses anyagul szolgál részletes feldolgozásra a melléklet ; érdeklődve várjuk, hogy a szerző, amint ígéri, Kollár nevelésügyi eszmevilágát részletes tanulmányban kifejtse s ezzel az itt nevelésügyi szakembernek feltűntetett férfiú helyét e téren is meghatározza. Innen kiindulva mások is végezhetnének kisebb tanulmányokat pl. arra nézve, hogy Kollár törekvései milyen viszonyban voltak az akkori iskolákról meglehetősen általános magyar véleményekkel ; vájjon nem található-e valami kapcsolat Kollár és Bessenyei György bécsi ismeretsége és e két embernek az iskolákról való felfogása között ; Bél Mátyásnak Kollárra tett hatása is kiindulása lehetne egy és más nyomozásnak stb. Az a siker pedig, amellyel Cs. a levéltárak egész sorában nyomozott tárgyának megvilágítása érdekében, újra figyelmeztet bennünket kivált a vidéki levéltárak kiaknázatlan gazdagságára. Fel kell említenünk a szerző nyelvének azt a különösségét, hogy gyakran ,,mert"-tel kezdi a mondatot s ezzel nehézzé teszi. Az bizonyosan a nyomda hibája, hogy egyenlőre van mindenütt az egyelőre helyén (13, 31, 86, 146. 1.), de ilyen értékes könyvben az alátámaszt és a hosszú évek, meg az ennek ka-pcsdn is kellemetlen. Imre Sándor. Lütge, Friedlich : Die mitteldeutsche Grundherrschaft. Untersuchungen über die bäuerlichen Verhältnisse (Agrarverfassung) Mitteldeutschlands im XVI—XVIII. Jahrhundert. Jena, 1934. 8°. XII, 205 1. Lütge, Friedrich : Die Ablösung der grundherrlichen Lasten in Mitteldeutschland. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, Bd. 142. (1935. II.) 282—304., 393—412. 1. Lütge, Friedrich : Die Unfreiheit in der ältesten Agrarverfassung Thüringiens. Jahrbücher für Nationalökonomie und Statistik, Bd. 144. (1936. II.) 152—170., 274—294. 1. A német mezőgazdaság és parasztság szerkezetében Knapp és iskolája a nyugati Grundherrschaft és keleti Gutsherrschaft területével két különböző típust állapított meg. A nyugati fél