Századok – 1937

Történelmi irodalom - Wellmann Imre ld. Károlyi Árpád 342

34(1 történeti irodalom. kézirajzok jóval ritkábbak, de rendszerint hitelesebbek is a művészi hatásra törekvő s ezért a valóságot gyakran módosító metszeteknél. Budaváráról az 1686-ban lezajlott hadieseményekkel kapcsolatban látott napvilágot a legtöbb metszet, de maradt elég szépszámú kéziratos ábrázolás is. A szerző pontosan leírja és képen is bemutatja a legfontosabbakat. A következő cikk, Veress Endrének ,,Gróf Malvezzi Róbert budai jelentései" címen megjelent dolgozata a bolognai Malvezzinek az 1686-i hadjáratról, tehát Buda felszabadításáról is szóló feljegyzéseit ismerteti. Az eredeti kézirat a család bolognai levéltárában van. Nem nagy fontosságú, de érdekes adatokat tartalmaz. Várady Imre egy sienai szemtanúnak Budavár ostromáról szóló naplóját ismerteti. A naplónak alkalmasint egyetlen példányát a sienai Biblioteca Comunale őrzi. Szerzője Paolo Amerighi ottani patrícius. Várady a könyvecskének főleg azokat a részleteit veszi sorra, amelyek a közkézen forgó egyéb munkák adatait kiegészítik. Asztalos Miklós „A magyarság Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége" című tanulmányának eredményét maga a szerző így foglalja össze : „A Buda felszabadítását eredményező hadjárat anyagi támogatásában a legnagyobb rész a magyarságé volt. Területi- és lélekszámarányához viszonyítva, megfelelő mértékben résztvett a hozott véráldozatban is. Jelentős szerepet vitt a sereg szükségleteinek ellátásában ; számarányán túlmenően kivette részét a hadjárat és az ostrom katonai vállalkozásaiból és sikereiből. A hadjáratban és Buda visszafoglalásában vitt szerepének jelentősége tehát semmivel sem marad hátrább a hadjáratban s az ostromban résztvett császári és birodalmi tartományok, csapatok szerepének jelentőségénél." Szabó Mihály azokat a leveleket ismerteti, amelyekben Miksa Emánuel bajor választófejedelem, Esterházy Pál nádor és mások üdvözölték XI. Ince pápát, Buda visszafoglalása alkalmából. Méltatja azt a visszhangot, amelyet ez a nagy esemény az olasz irodalomban kejtett s egyúttal szemelvényeket közöl abból a hosszabb költeményből, amelyben Benedetto Menzini Krisztina svéd királynő nevében ünnepelte Buda hőseit. Szita Oszkár „Missa Buda expugnata" címen a vatikáni kézirattárban talált zenei kódexről szól. Horváth Henrik „Hódoltság és felszabadítás a művészettörténelemben" című tanulmányában kifejti, hogy a hódoltság műveltsége inkább a magyar középkor meghosszabbításának látszik. mert a nyugati művelődés áramkörébe való újabb bekapcsolódás csak 1686 után állhatott be. De már inkább csak sejthető, mint bizonyítható, hogy a magasabb kultúra a megszállott Budán a keleti pompának és fényűzésnek a nyugati műformákkal történt vegyüléséből állott. Budó Jusztin „Az első kultúrtörekvések Budán, a visszafoglalás után" című értekezésében igen részletesen foglalkozik