Századok – 1937
Történelmi irodalom - Vilikovský; Jan: Verše o přesídleni university z Trnavy do Budina. Ism.: Murarik Antal 332
történeti irodalom. ззг> ken kívül magyar, német, sőt francia nyelven írottakkal is találkozunk. (261—285. 1.) Sajnos, ezen az egy, valamint a bevezető cikken kívül mindegyik szinte kizárólag a teológiai fakultással kapcsolatos dolgokkal foglalkozik. Míg a filozófiai fakultás munkásságáról is alig-alig kaptunk képet, addig ez a jogi karra vonatkozólag teljes mértékben hiányzik. Kár volt a könyv céljában megjelölt katolikus vonatkozást ennyire korlátozni, mikor a természetjog korában a jogi kar történetében is számos ilyen vonatkozást lehetett volna a katolikus tudományosságot szolgálni kívánó Szt. Adalbert Egyesület munkatársainak felfedezniük. A másik emlékkönyvet a Pozsonyban székelő Safarík Tudományos Társaság adta ki. E társaság voltaképen a pozsonyi Komenskv-Egyeteni professzorainak, magántanárainak valamint az egyetem köré csoportosult tudósoknak köre, tehát cseh és nem szlovák. Kiadványai is cseh nyelven jelennek meg. Nem tartotta szükségesnek e társaság tudós névadója udvariasságának példáját sem követni, aki valahányszor szlovákok között működött, nevének r-betűjéről eltüntette a kampót. Bár e társaság tudományos működését nagyra értékeljük, az igaz bírálat jegyében szükségesnek tartottuk ezt felemlíteni, mert ez az évkönyv magán viseli a nagymérvű — enyhén szólva — udvariatlanságot nemcsak a magyarság, hanem elsősorban a szlovákság irányában is. A Trnavskv Sborník legnagyobb eikke Holinka, Rudolfnak a nagyszombati egyetem alapításáról szóló értekezése. Igen szépen vázolja azokat a pedagógiai elveket, melyek a jezsuiták tanítási rendszerét jellemezték. Belőlük vezeti le a jezsuita-egyetemeknek a többi egyetemtől eltérő, kétfakultásos szervezetét. Eleven rajzot ad arról az ügyes diplomáciai játszmáról, amelyet Pázmány folytatott az uralkodói és a pápai megerősítés elnyeréséért egyeteme számára. (33. 1.) Az uralkodó megerősítő privilégiumát azonban helytelenül értelmezi úgy, mintha abban csak azokról a kiváltságokról lehetne szó, melyeket a prágai és bécsi egyetemek kétfakultásos jezsuita kollégium-korukban élveztek. Ezt a jogászilag abszurd állítását apodiktikus biztonsággal tárja az olvasó elé, anélkül, hogy szükségesnek tartaná indokolására egy szót is vesztegetni. (36. 1.) Felette érdekes és újszerűsége mellett is nagy valószínűség látszatával bír az a fejtegetése, melyben a pápai megerősítés megtagadásának valódi okát igyekszik megtalálni annak jogcíme, az egyetemnek nem teljes, hanem csak kétfakultásos voltára való hivatkozás mögött. A Congregatio de Propaganda Fide és a jezsuiták között ebben a korban állandó súrlódások voltak és a Congregatio ezért a jezsuiták iskolamonopóliumát is meg akarta törni. Éppen a nagyszombati egyetem alapítását megelőző időben folyt a nagy harc a Congregatio és a prágai jezsuita-egyetem között. Ennek a harcnak hangulatából születhetett a megtagadó végzés. Továbbá Pázmány, amióta az uralkodó követeként a római kúriában járt, ott nem volt éppen persona grata és a — szerző szerint — megbocsátani