Századok – 1937

Értekezések - KOSÁRY DOMOKOS: Perczel Mór feljegyzései 304–322

320 kosár v domokos. kísérelte, egy tiszti csoport élén, az ellenkezőt. Célja volt átvenni a volt honvédek vezetését és mentesíteni őket Kossuth minden politikai befolyásától. ,.Előbb hivatott jós, radikál reformer és népszabadító, utóbb diadalmas hadszervező és honvédő vezér, végre 1867—68-ra pacificator és arbitrator" — így mutatja be, jellemző stílusában, saját pályafutását. Hogy az egykori telivér forradalmárból a kiegyezés híve lett s egykori követőivel is szembekerült, ez nagyrészt abból érthető, hogy Kossuth tetteit és terveit teljesen elítélte s nem tudott bízni bennük, ami már a szabadságharcról alkotott nézeteinek, meg Kossuthtal való további összetűzéseinek eredménye volt. Madarász Józsefnek is szemére veti, hogyan várhatta, hogy Kossuth tizennyolc évi „kalandorkodás" után megszabadítja az országot ! De éppen az ő gáttalan szókimondása és túlizgatott szavai okozták nagyrészt, hogy fellépése nem járhatott igazi sikerrel. Hogy Görgeyt elítélte, azon nem akadt fenn a közvélemény, de Kossuthról ilyen, nem egyszer méltatlan hangon beszélni : biztos útja volt a népszerűtlenné válásnak. Perczel már azelőtt is kihívta sérelmei hánytorgatásával és mások iránti leplezetlen véleményével az emigráns vezetők bosszankodását. Ha vádakat mondott : túlzott izgatottságát emlegették, de tudták érdemeit és elismerték jelentőségét. De most, amikor hazatérve, a kossuthi politika ellen izgatott, nem is sikertelenül, végkép magára zúdította volt fegyvertársai haragját. Nem kímélték többé, nem tudtak többé érdemeiről, hanem a legérzékenyebb pontján támadtak neki : elmondták róla, hogy mániákus és rögeszmék után szalad. Bizonyítékot könnyű volt hevült bombasztjaiból válogatni s elfedni a renegát forradalmár arcát egy komolyan nem vehető, megbillent egyensúlyi! ember vonásaival. Bár Vachot Imre munkája és Kuppis Gusztávnak ezután készült Perczeléletrajza nagy elismeréssel ír róla, ellenei is a porondra léptek.1 Támadási felületet ő maga nyújtott a másik oldalt (a Görgey-híveket) is ingerlő közéleti modorával. 1868 nyarán a honvédtörvényjavaslat tárgyalásakor a ház ülésén is vádolta Kossuthot Görgey felemelése miatt, egy pesti honvédgyűlésen pedig bántalmaira és mellőzésére hivatkozva kijelentette, hogy Kossuthnak semmi joga másokat vádolni a küzdelem bukása miatt. Kossuth maga is értesült a támadásokról és még 1868 tavaszán jegyzeteket küldött Irányinak, hogy azokat Perczel 1 G. Kuppis : Biographie des Honvedgenerals Moriz Perczel, nach dem ungarischen von E. Vachot. (1868.)