Századok – 1937
Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230
228 baráth tibor. kor is találkoztunk, s melynek értelmében a szerb, horvát és szlovén népek egy nemzetként foghatók fel. Az egység tehát már a magyarok honfoglalása előtt itt is kialakultnak tekinthető.1 A jugoszláv tömb felnyúlt egészen a Balatonig, szinte azt mondhatnók, a csehek által sóvárgott határig, a „folyosó" mentén. A magyarok a XI. században meghódították Horvátországot és imperialista balkáni politikájukkal nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy a meglévő délszláv egység felbomoljék s ez a nép is ágakra szakadjon.2 Azaz a „schismának" okozója itt is a magyarság, ez a felelős azért, hogy Nagyjugoszlávia politikailag csak a háború után alakulhatott meg. Minthogy azonban a magyar uralom a Balkán felé is csak „elnöklést", azaz politikai vezetést jelentett,3 a szerbek és horvátok a honfoglalás idejében bírt területet néprajzilag nagyrészben továbbra is birtokukban tartották. Sőt, a török előhaladása következtében körülbelül a Budáig felnyúló részt is birtokba vették. Dél-Magyarország már a XIV. században átmeneti jellegű volt, ahol a magyar elemet csak a helyőrségek képviselték.4 Az új délszláv egység kibontakozása a török előrenyomulással kapcsolatban indult meg, mely a mesterségesen előállt falakat lerombolta és az egész néptömeget összekeverte. Másik jó hatása a török támadásnak abban áll, hogy a délszlávok katonai szerepre tettek szert Magyarországon is, ahol 1690-ben külön hadseregük volt.5 A renaissance korában az egész délszláv elem öntudatra ébredt, szellemi egységet alkotott s attól kezdve állhatatosan törekedett a politikai egység megvalósítására is.6 Minthogy 1 A jugoszláv történet legterjedelmesebb tárgyalása Haumanttól : La formation de la Yougoslavie, XV—XXe siècles. (Paris, 1930. X. 762. 1.) A munkáról Lathó I. számolt be, Századok, LXIX. évf. 1935. 352—357. 1. Fournol szerint : „Ouvrage critique, complet et pourtant souriant". (Les nations romantiques. Paris, 1930. 199. 1.) •—• Ugyanígy említi az egységet Calmette : Le monde féodal, 29. 1. 2 Haumant i. т., 39. 1. 3 Jorga : Venise, 23. 1. 4 Haumant i. т., 148. 1. 5 I. т., 154. 1. 6 A délszláv eszmének első formája az illirizmus. „Mais . . . l'illyrisme existait avant Gaj ... il a été préparé pendant plusieurs siècles par un autre mouvement . . . rillyrisme apparaît pour la première fois dans l'histoire pendant la Renaissance et il trouve quelques points d'appui dans le Moyen-Age". F. Zwitter : Illyrisme et sentiment yougoslave. Le Monde slave, X. évf. 1933. 44. 1. -— J. Humbert (Témoignages français sur les populations yougoslaves, 1804—1814. Le Monde slave, 1933. 3. k. 24. 1.) igazolja, hogy a délszlávok műveltségileg és nyelvileg is egységet alkotnak a XVIII. század
