Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

a dunai táj a francia történetírás tükrében. 227 A szellemi élet különösen fellendült, mert a nagy tömegek -ban rejlő titkos erők felszabadulhattak és a termelésbe bekapcsolódhattak. A kisebbségeknek nincs semmi panaszkodnivalójuk, a magyaroknak például 52 (!) középiskolájuk van. Anyagilag is ki vannak elégítve, hisz ezer és ezer magyar paraszt részesült a földreform áldásaiban. A kisebbségi kérdés el is veszítette súlyosságát. Panaszkodni ugyan még mindig panaszkodnak, de •— tanácsolja Tibal — ez ne akassza meg a kormányzat kerekeit és Bukarest tegye továbbra is kötelességét ! A román kormány a háború utáni rövid idő alatt kellőképpen bebizonyította fölényét és tárgyilagosságát a régi rendszer fölött, „sőt, a román állam még azokon a kötelezettségeken is túlment, amelyet neki a békeszerződések előírtak."1 Ebből a rövid szemléből mindenekelőtt azt tanulhatjuk meg, hogy a mai francianyelvű román történetírás teljes egészében a nagyromán nemzeti törekvéseket támogatja. A figyelem a Dunatájra és a Balkánra összpontosul, erre a két területre, mely felé az oláh „Drang" irányul. Amíg az előbbi irányban a Tisza vonala a legközelebbi cél, a Balkán felé a Ruszcsuk—Várna vonal és általában a Duna dél felé néző jobbpartja, azaz Bulgária életbevágóan fontos területei. Újabban e déli területek is úgy szerepelnek, mint a román faj bölcsője, akárcsak a mi Erdélyünk 1919 előtt.2 Románia belső problémáit illetőleg pedig a székelység beolvasztására irányuló mohó vágy a legfeltűnőbb jelenség. 7. Délszlávia. A francianyelvű történetírás sokkal kevesebbet foglalkozik a déli szlávok történetével. E gyér irodalom alapján kialakítható szemléletből megállapíthatjuk, hogy hasonló törekvések lengik át, mint aminőket az előbbiek során a dunai tájra vonatkozólag már megismerhettünk. A kiindulópont itt is ugyanaz a nemzetfogalom, mint aminővel a csehszlovák történet tárgyalása-1 „Normális vágány" kifejezés : Revue de Transylvanie, I. 1934. Előszó. — Magyar iskolák : Moroianu i. m., 43, 40. 1. — Anyagi helyzet : u. o., 40. 1. és Jorga : Les minorités, 22. 1. -—A kisebbségi kérdés jelentéktelen : Jorga, i. h., 22. 1. •— Földreformról : Tibal : La Roumanie, 78. 1. — Kisebbségi panaszok : u. o. 10, 61. 1. — Az oláh régime felsőbbrendűségéről : Moroianu i. m. 42, 43. 1. 2 A bolgárokat érdeklő részt Mutafciev nagy részletességgel megvizsgálta. Az általunk is említett oláh imperialista gondolatokra ld. i. m. 275, 276, 279, 280, 281. 1. 14*