Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

226 baráth tibor. és hogy a magyar elem még ma is magasabb kultúrfokon áll Nagy-Romániában, mint maga az államalkotó nemzet.1 De mit használ e tárgyilagosabb nézet Jorga könyváradatával szemben ? Az oláhok eredetiségét J. Alazard is elismeri s utal az egyházi művészetre, aminek értékéről egyszerű turisztikai kirándulás alkalmával kiki meggyőződhet, hiszen Erdély szép fatemplomai maguktól beszélnek !2 Különös dicséret illeti a fejedelemségek katonai műveltségét, mely Dácia III. századbeli hadiművészetének egyenes leszárma­zója. A XV. századi hadisikerek magyarázata ezenkívül még a parasztság egységes szociális helyzetéből is adódik, mely sokkal magasabb színvonalú volt, mint akár a magyar parasztságé.3 Románia végül megajándékozta nemcsak Dél­kelet-Európát, hanem egész Európát egy másik teljesen eredeti alkotással, azzal, hogy a falusi életet eszményi nívóra felemelve, művészi formában juttatta kifejezésre.4 A háború után az oláh nép felszabadult ezeréves el­nyomatása és tizennyolc évszázad keservei alól. Határai ál­talában mindenütt egybeesnek a néprajzi határral, kivéve Nyugat felé, ahol földrajzi kényszerűségből az új államhoz csatolták a magyar Alföld egy kis darabját.5 Mindazonáltal két oláh város, Arad és Nagyvárad „szenved, amiért el­vesztette gazdasági hátterét." A Tisza folyó is sokszor szerepel e francia nyelvű szövegekben. Az oláh imperializ­mus és nyomában segítőtársai úgy emlegetik, mint Trajanus örökségének nyugati határát. A három folyó által határolt föld ,,a világ egyik legtökéletesebb földrajzi alakulata, mely a politikai egységet szinte kikényszeríti."5 Amióta Erdély „fejlődésének normális vágányára tért", azaz mióta Nagy­romániához csatolták, olyan nagy haladást tett az élet min­den terén, amely a legvérmesebb reményeket is felülmúlta. 1 La Roumanie, 20, 60. 1. 2 Gazette des Beaux-Arts, XII. 1933. 29. 1. 3 Rosetti i. m., 24, 74, 78. 1. 4 „Tandis que la France, l'Espagne, l'Italie n'ont pas réussi à élever l'idéalité de la vie rurale jusqu'à la valeur de l'art . . . tandis que dans nul pays le conte n'a pu devenir un splendide genre littéraire, les Roumains gagnent ainsi une place originale dans le développement des littératures modernes, et ils peuvent mettre en évidence ... la valeur psychologique de leurs masses populaires profondes". Jorga : Les premières eristalisations d'Etat roumain, 63.1. 6 A nyelvi határról : Tibal : La Roumanie, 18, 34. 1. ; J. Ancel : Peuples et civilisations des Balkans. (Paris, 1926.) 178. 1. ; Hanes „Histoire de la littérature roumaine" ,c. könyvében Mario Roques Előszava, XIII. 1. ; J. Ancel : La géographie de laPetite Entente,417.1. • Jorga : Guide historique, 1—16. 1. — U. ö Droit des Rou­mains, 4. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom