Századok – 1937

Értekezések - BARÁTH TIBOR: A dunai táj a francianyelvű történetírás tükrében (1871–1935) - 203-230

224 baháth tibob. nemzet szellemi egysége tehát megszakítatlanul fennállt az alatt az idő alatt is, amikor az oláh tartományokon (Tara româneasca) idegenek uralkodtak. A román nemzet erkölcsi egysége mindenkor meglévén, 1859 (a dunai két fejedelemség egyesítése) és 1918 (Nagyrománia megalkotása) csupán a már rég fennálló tények szentesítését jelképezik. így a mai Nagyrománia éppúgy történeti szükséglet eredménye, akárcsak Csehszlovákia.1 Az oláhok magukat „Délkeleteurópa" terébe helyezik, mely a mai Romániát és a Balkánt foglalja magába. Jorga kétkötetes munkája, „La place des Roumains dans l'historié universelle" (1935) és egyéb dolgozatai keresik azt a szerepet, melyet ebben a térben az oláh nép története folyamán betöltött. Általában azt igyekeznek kimutatni, hogy ennek a mai államnak szerepét az oláh népesség összesége már a múltban is gyakorolta. E szerep nem kisebb, mint a Balkán bírói tisztsége, arbitre de l'équilibre des Balkans (hasonlóan Csehszlovákiához, mely állam viszont a Dunatáj bíróságát követeli).2 Ez a szemlélet szeretettel fordul a XVÍI—XVIII. század fejedelemségeinek történetéhez és igyekszik a külföldi levéltárak és könyvtárak anyagát is felkutatni, hogy így minél jobban láthatók legyenek a nagy diplomáciai és politikai műveletek messzevivő szálai.3

Ezzel kapcsolatban főleg Jorga, mint mindig, azt igyekszik folyóiratában, a Revue historique du Sud-Est européen-ben és másutt kimutatni, hogy a két fejedelemség sohasem volt török tartomány vagy török hódoltság, hanem mindenkor megtartotta függetlenségét.4 ,, Itt egy nagyon elterjedt tévedéssel állunk szemben, 1 Jorga : Notes sur l'union roumaine. Bulletin de la Section historique de l'Académie roumaine, V—VIII. évf. ï§20. 84. 1. 2 A francia kifejezés Emile Bourgeois-tól való, meljjet Lhéritier helyeslőleg átvesz. (Le rôle de la Roumanie dans la préparation de l'union balkanique.) L'Europe du Sud-Est, II. 1932. 338. 1. — Ugyanezt mondja (,,rôle d'arbitre") Lhéritier : L'évolution des rapports gréco-roumains depuis un siècle (1821—1931). Mélanges Jorga, 592. 1. — E balkáni bírói tisztség, úgy látszik, a háború utáni oláh történetírás legfőbb vesszőparipája. Úgy tekintik Romániát — jegyzi meg G. Praga —• mint a Balkánon folyton éberen figyelő, mindenütt jelenlévő hatalmat. G. Praga et M. Lascaris : Storiografia dei Paesi Balcanici. Rivista Storica italiana, 1936. 111. 1. 3 A „Mélanges de l'Ecole roumaine en France" a francia anyag összegyűjtését hivatott elvégezni. E sorozatban több magyar vonatkozású okmány is napvilágot látott. Gondolunk V. Mihordea „Les principautés roumaines dans la presse française au XVIIe siècle, 1680—1699" (Paris, 1932.) c. kötetére, mely a XVII. századi „La Gazette" híreit tartalmazza. 4 „Chez les Moldavo-Valaques il y avait l'Etat, l'Etat ininterrompu et complet, car les principautés n'étaient ni provinces