Századok – 1937
Értekezések - SZILÁGYI LORÁND: Az Anonymus-kérdés revíziója (egy hasonmással) - 136–202
az anonymus-kérd és revíziója. 179 káptalan feje, míg ugyanakkor külön is megemlítik az oklevelek Péter győri püspököt1 Mérlegelve az összes adatokat s alaposan megfontolva az összes lehetőségeket, arra az eredményre kell jutnunk, hogy itt — az eddigi felfogástól eltérően •— kétségtelenül két különböző személyről van szó.2 Az elválasztás alapjául az szolgálhat, hogy az egyik állandóan az esztergomi káptalan tagjaként szerepel, a másik viszont ezzel egyidőben a székesfehérvári káptalan tagjaként. Érdekes az is, hogy az esztergomi személlyel kapcsolatban mindig megtaláljuk a magister címet is, míg a székesfehérvárival kapcsolatban egyszer sem. Ezek szerint tehát az egyik személy lenne az a Péter székesfehérvári prépost, aki 1202—1204-ig Imre udvarában mint királyi kancellár szerepel s akinek magisteri fokozatáról a kezéből kelt hat oklevél közül egyik sem tesz említést. Vele kétségtelenül azonos az a személy, aki 1205-ben az Ugrin győri püspök, választott esztergomi érsek halálával megüresedett győri püspökséget nyerte el3 s azt 1217-ig viselte, amely évben -— minden valószínűség szerint a második magyar keresztes hadjárat alkalmával — a Szentföldön meghalt.4 Győri püspöksége alatti szerepléséről aránylag sok adatunk van,5 ezek között legérdekesebb II. Andrásnak egy — a Szentföldre utazása előtt kiadott — oklevele, melyben elmondja, hogy Péter győri püspök, ki neki ,,ifjúsága kora éveitől kezdve" kiváló hűséggel szolgált" (dilectus ac idelis noster Petrus Geuryensis episcopus, qui nobis a primevis 1 Ld. alább 194. 1. Ezenkívül ld. még András herceg 1198. évi okleveleit (Smiciklas. II. 309, 308, 293. 1.). Az ott szereplő személytől azonban, úgy látszik, el kell tekintenünk. 2 A Petrus név gyakoriságára e korban ld. például H. Deniflé kiadványát (Chartularium universitatis Parisiensis. I. (1200—1286.) Parisiis 1889.): 1174: . . . volentes tamen honestati et littérature magistri Petri, cancellarii Parisiensis (i. h. 8. 1.) ; 1191 —1192 : pro devoto filio magistro P. (!), cantore Parisicnsi; 1198 : Episcopo . . . cantori et magistro P. (!) de Corbolio Parisien, canonico (i. h. 12. 1.). 3 Legelőször 1205. aug., már mint vál. püspök. Ugyanott — a II. András nevét viselő legelső oklevélben — már ezt olvassuk : Datum per manus Gotfredi Orodiensis ecclesie propositi, aule regie cancellarii. (Kr. j. 217.) 4 Pauler Gy. : A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok korszakában. I. 71. és 500. 1. (67. j.). 5 így főképen Pauler II. 39. 1. és II. Ándrás alább idézendő oklevele. Egyházkormányzati ügyekben : 1206 : A veszprémi püspökség római oklevéltára I. 16. 1. — 1211 : U. о. I. 19. 1. —- 1215 : U. о. I. 30. 1. és 33. 1. — 1216 : U. о. I. 36. 1. Ld. még különösen u. о. I. 20. 1. (1212) és Theiner : Mon. Hung. vet. I. 1.1.
