Századok – 1937
Tárca - Fest Sándor: Adalékok az angol-magyar érintkezések történetéhez az Árpád-házi királyok korában 122
tárca. 125 feljegyzése bizonyítja a legjobban : „Oxonia vix suos clericos, non dico satiat, sed sustentât" (1192-ben).1 Ebben az időben töltött ott három esztendőt (1193—96) Nicolaus de Hungeria, — sa véletlen úgy akarta, hogy éppen az ő neve maradjon fenn mint első ismeretes név az Oxfordban tanult klerikusoké közül. Ennek a véletlennek alkalmasint az a magyarázata, hogy Oroszlánszívű Richárd angol király (maga is Oxford szülöttje !), Margit magyar királyné sógora, élénken érdeklődhetett az iskola felvirágoztatása iránt. Az ő bőkezűségéből tölthetett Nicolaus de Hungeria három évet az oxfordi iskolában s e királyi adományról szóló feljegyzés őrizte meg az első ismert oxfordi diáknak, a magyar Miklósnak nevét.2 Ezt az adatot magában véve is fontosnak tartjuk, mert bizonyítéka annak, hogy a magyar diák a XII. században nemcsak Párist és Bolognát látogatta, hanem — bár bizonyára szerényebb keretek közt — otthonos lehetett a hirtelen híressé vált angol iskolában is. Ezzel tágult klerikus ifjúságunknak szellemi látóköre s ilyenképen a XII. század nagy renaissance-a is több irányból találhatott útat hazánkba. És hogy ez a renaissance visszhangot keltett a magyar szellemi életben, annak bizonyítéka Anonymus Gestája. Éppen Anonymussal kapcsolatban érdemel figyelmet a III. Béla korában Angliába küldött magyar diák hosszas oxfordi iskoláztatása, ha elfogadjuk azt az állítást, hogy Anonymus ismerhetett egyet-mást a XII. század gazdag angol gesta-irodalmából (Geoffrey of Monmouth, William of Malmesbury (?) ). Az angol szellemi hatás lehetősége adva volt nemcsak Párison, de Oxfordon keresztül is, e szellemi központok bármelyikéből eljuthatott Geoffrey csodálatos hírű Históriájának ismerete a magyar honfoglalás megírójához. Kérdés persze még az is, hogy maga Anonymus — in scholari studio — hol és milyen környezetben töltötte külföldi tanulmány idejét ? 3. Angliában letelepedett magyarok a XIII. század elején. Az ősi (681-ben alapított), hírneves gloucesteri székesegyház történetében olvasunk egy Angliában letelepedett magyar emberről. Henry Foliot apátsága (1224—1243) idején élt Gloucester köze-1 H. Rashdall : The Universities of Europe in the Middle Ages. (Oxford, 1895.) III. 347. 1. 2 „Nicholao clerico de Hungeria, viij Ii et xvj s et viij d ad sustentandum se in scolis a festo Sancti Michaelis arm i preteriti usque ad Pascham per breve Regis". Pipe Roll, j7 Richard I. —- „Nicholao clerico de Hungeria v s ix d de liberatione sua quam habet ex dono Regis, videlicet a die lune proxima ante festum Sancti Andree usque ad Purificationem per breve Regis; et eidem Nicholao lvj s viij d de liberatione sua a festo Sancti Petri ad Vincula usque ad festum Sancti Michaelis scilicet dimidiam marcam per ebdomadam per idem breve". Pipe Roll, 8 Richard I. (H. C. Maxwell Lyte A History of the University of Oxford. (London, 1886.) 14. 1.)
