Századok – 1937
Tárca - Fest Sándor: Adalékok az angol-magyar érintkezések történetéhez az Árpád-házi királyok korában 122
126 tárca. lében egy magyar földbirtokos, Radulphus de Hungeria, akinek körülményeiről és sorsáról megtudunk egyet-mást az apátság cartulariumában1 fennmaradt adománylevelekből, illetőleg szerződésekből. A rávonatkozó feljegyzések sorban a következők. Willelmus de Lettrintone (az oxfordi grófságban) dedit monachis Sancti Petri Gloucestriae in puram et perpetuam elemosinam, totam terram suam et totum feodum suum quod habuit in Lettrintone . . . Idem Willelmus . . . dedit et carta sua confirmavit monachis Sancti Petri Gloucestriae ... et servitium unius virgatae terrae cum pertinentiis quam Radulphus de Hungrie tenuit in eadem villa tempore Henrici Folet abbatis . . . (96. 1.) Aluredus de Hungrye dedit ecclesiae Sancti Petri Gloucestriae in Lettrintone imam virgatam terrae cum omnibus pertinentiis, illam silicet quam emit de Willelmo de Lettrintone (97. 1.). Sciant praesentes et futuri, quod ego Willelmus de Lettrintone dedi et concessi Radulpho de Hungerie imam virgatam terrae, quae fuit Hardingi in Lettrintone, cum sorore mea Christiana in liberum maritagium, liberam et quietam ab omni servitio quod ad me pertinet, praeter servitium regale ; tenendam de me et haeredibus rreis sibi et haeredibus suis pro duobus solidis annuatim reddendis, vel uno bizanto ad festum Sancti Michaelis. Et quoniam mihi dedit de recognitione très marcas argenti, volo quod ipse et haeredes sui teneant de me et haeredibus meis illam praedictam terram tarn libéré et quiete et absque calumnia meorum sicut ego ipse melius et liberius tenui et antecessores mei tenuerunt in bosco et in piano, in semitis, in agris, in pascuis, et in omnibus locis dominii mei de Lettrintone . . . (355. 1.) Radulphus de Hungrie földjéről szó van még később is (357. és 358. 1.), végül pedig megtudjuk, hogy Radulphus miért adta a földet a gloucesteri apátságnak : „Sciant praesentes et futuri, quod ego Radulphus de Hungerie dedi et quietum clamavi, pro salute mea et antecessorum meorum, abbati et conventui Gloucestriae, totum jus quod habui in illa virgata terrae quam Hardingus de Lettrintone tenuit, quam etiam Willelmus de Lettrintone dedit mihi in eadem villa in liberum maritagium cum Christiana sorore sua, quae sine haerede decessit. Pro hac autem concessione mea et quieta clamantia dederunt mihi abbas et conventus triginta solidos esterlingorum . . ." (361. 1.) Ennyit tud a gloucesteri cartularium a magyar Radulphusról. Magukban véve csekély történeti jelentőségük van ugyan ezeknek az egymástól elszigetelt adatoknak, egyet azonban mégis következtethetünk belőlük : hogy III. Bélának a Plantagenet-házzal való rokonsága kapcsolatot jelentett az akkori Anglia és Magyarország között is. Ha pedig az akkori érintkezések eddig ismert szálai újakkal, eddig ismeretlenekkel gazdagodnak, akkor csak megerősítést nyerhet az a nézet, hogy ép a nagy alkotmányos harcok idején — a Magna Carta előtt és utána — Angliával több kapcsolatunk volt, mint — tán Zsigmond korát kivéve — bármikor a középkor századaiban. Fest Sándor. 1 História et Cartularium Monasterii Sancti Petri Gloucestriae. (Scriptores Rerum Britannicarum 33.) I. 24., 58. és köv. 1.
