Századok – 1937

Tárca - Fest Sándor: Adalékok az angol-magyar érintkezések történetéhez az Árpád-házi királyok korában 122

124 tárca. E jogcím alapján az angolok észak felé indulnak, véres csatákban legyőzik a pogányokat és a tőlük elfoglalt új hazát Angliának nevezik el. A városoknak, azoknak is, melyeket maguk építenek, angol nevet (London, York stb.) adnak. Ez az új-Anglia Konstantinápolytól hat nap alatt érhető el tengeren. A megtelepedett angolok nem akarták elfogadni Pál törvényét, melyet Konstantinápolyban követtek és ezért püspököket és papokat Magyarországból hívtak új országukba („dheir vildu ekki hafa Páls-bók, sem gengr i Miklagardhi, ok sóttu biskupa i Ungaria ok adhra kemmimenn . . .") Ha ennek az érdekes feljegyzésnek történeti alapja van, ami alig kétséges, akkor Szent László idejében vihettek innen püspököket és papokat a keleti ,,Űj-Angliába". Mindenesetre sokatmondó bizonyítéka az egykorú magyar keresztény kultúrának ! Mint említettük, ezt az adatot izlandi forrás őrizte meg, mely Hitvalló Eduard angol királynak életét meséli el.1 Másutt a fentieknek nem találjuk nyomát, de tudjuk, hogy izlandi feljegyzések és ,,saga"-k őriztek meg sok mindent, ami egyébként a teljes feledés homályába veszett volna. A Magyarországra vonatkozó adat végső forrását Vigfusson sem tudta megtalálni, de maga a feljegyzés későbbi lehet, mert a Iátvardar Saga feljegyzője York város nevét a régebbi forma : „Joruik" helyett ,,Jork"-nak írja.2 2. Az oxfordi egyetem első ismert tanulója magyar. Fontos, de történelmi irodalmunkban eléggé nem méltatott jelenség Nicolaus de Hungeria oxfordi iskoláztatása (1193—96). Oxford híre nem vetekedhetett ugyan Páriséval, távolról sem oly nagyarányú kozmopolita központja a XII. század szellemi életének, mint a párisi Alma Mater, alapításáról, története legelső korszakáról is vajmi keveset tudunk, de a XII. század végén már bíres magisterei vannak, akiktől tanulni a messze kontinensről is jöttek klerikusok Angliába. A nagyrahivatott angol iskolának dísze és büszkesége a XII. század utolsó évtizedeiben Vacarius volt (meghalt 1200 körül), kinek neve és híre sokakat csalogathatott Oxfordba. Egy idevonatkozó feljegyzés említi, hogy Emo, friziai klerikus, a későbbi bloomkapi apát és öccse, Addo egész éjszakákat töltött Vacarius ,,Liber Pauperum"-jának lemásolásával (1190).3 Ebben az időben tehát már volt bizonyos kozmopolita jellege az angol iskolának, jöttek oda nagyobb számban külföldiek is. Hirtelen fellendülését Ricardus Diviensis 1 Icelandic Sagas and other historical documents relating to the settlements and descents of the Northmen on the British Isles. Edited by Gudbrand Vigfusson. L. Játvardar Saga. (Scriptores Rerum Britannicarum 88.) I. 388—400. 1. 2 U. o., bevezetés. 3 Diet, of Nat. Biogr.