Századok – 1937

Tárca - Fest Sándor: Adalékok az angol-magyar érintkezések történetéhez az Árpád-házi királyok korában 122

tárca. 123 nem négy évtizedet tölthetett Magyarországon és mint az angol trón örököse 1057-ben tért vissza Angliába. Felesége, Agatha az eddig előkerült adatok tanúsága szerint hihetőleg Szent Istvánnak volt a leánya. Ez a dinasztikus rokonság intenzivebb kapcsola­tokkal járhatott angolok és magyarok között a XI. századnak főleg későbbi évtizedeiben.1 Szintúgy a királyi házak közötti rokonság volt alapja a XII. század végén és a XIII. század elején fennállt kapcsolatoknak : III. Bélának második felesége, az előbbi „ifjabb angol királyné" révén, aki 1186—1196-ig élt magyar földön, ismét lehetőség nyilt a két királyi udvar érintkezésére, mely — úgy látszik — szélesebb körökre, nemcsak politikai, de szellemi térre is kiterjedt.2 Az alábbiakban e hajdani angol és magyar érintkezéseknek három beszédes emlékére hívjuk fel a figyelmet. 1. Menekült angolok magyar papjai. A hastings-i csata (1066) után, mint ismeretes, sok angol, aki a normán hódítás következtében előállott helyzetbe nem tudott belenyugodni, otthagyta ősei földjét és másutt telepedett le. Egy izlandi feljegyzés ' szerint Sigurd, Gloucester grófja is eladta birtokait s nagyszámú hívével elhagyta meghódított hazáját, miután meg kellett győződnie arról, hogy a dánok nem fogják az angolokat Hódító Vilmos ellen megsegíteni. Sigurd és serege, az élén három gróffal és nyolc báróval, 350 hajón indult útnak. Először délnek vitorláztak „Septem" (Ceuta ?) felé s miután ezt alaposan kifosztották, sok arannyal, ezüsttel megrakodva kelet felé tartottak. Szicília közelében értesültek arról, hogy pogányok ostromolják ,,Miklagardhi"-t (Konstantinápolyt). A vá­rost „Kirjalax" császár (Kirjalax im mikli)3 védelmezte, aki nem sokkal az ostrom előtt vette át az uralmat. Az angolok nyomban megindulnak Bizánc felmentésére. Éjjeli csatában tönkreteszik a pogány hajóhadat, aminek hírére vad futásban menekül el a szárazföldi ostromló sereg is. Reggelre már sehol nincsen ellenség. A hálás király az angolokat ott marasztalja, főembereiket testőrségébe akarja fogadni, néhányan be is állnak a testőrök, a híres ,,vaeringjá'"-k gárdájába,4 de Sigurd gróf ezzel nem elégszik meg, hanem néhány várost kér angoljai számára. „Kirjalax" némi vonakodás után nekik ígéri a tengerentúli északi részt, mely azelőtt Miklagardhi császárjáé volt, de ezt a földet előbb a pogányoktól kell elhódítaniok. 1 V. ö. Fest S. : Szent Margit skóciai királyné magyar szárma­zása. Budapesti Szemle, 1935. 2 Ld. Fest S. : Magna Carta — Aranybulla. Budapesti Szemle, 1934. — Anonymus angol forrásai. Egyetemes Philologiai Köz­löny, 1935. 3 Talán I. Elek (1081—1118)? 4 Az angol „varangian"-ekről Id. Freeman,,History of the Norman Conquest c. nagy művét. Walter Scott egy kevéssé olvasott regé­nyében (Count Robert of Paris) fest érdekes képet a bizánci császár angol testőreiről.

Next

/
Oldalképek
Tartalom