Századok – 1937

Történelmi irodalom - Gesamtinventar des Wiener Haus-; Hof- und Staatsarchivs. Hrsg. von ... Ludwig Bittner. Ism.: Miskolczy Gyula 96

96 TÖRTÉNETI IRODALOM. értelmezéséhez — ami ellen ő maga is tiltakozik —, jó hasznát veheti a reformáció nem felekezetes szellemű és célzatú tanulmányozásánál. Egyes jelenségcsoportok összeállításával igazán meglepő új fénykévéket tud vetíteni a reformáció és a katolicizmus óriási küzdelmére : így, amikor a két harcos tábort életkorok szerint vizsgálja, vagy amikor a régibb alapításit egyetemek szerepét fejtegeti a reformáció hátráltatásában. Néha ugyan — ily természetű munkánál szinte elkerülhetetlenül — túlságosan merészek a konstrukciói s ilyenkor egy-egy gondolatsorának megdöntéséhez elég egy figyelembe nem vett adat. Ilyen például az a tévedése, hogy a német reformáció férfiai között egyetlen szláv sem volt — hát Luther egyik legszélsőségesebb követője és az újkori egyháztörténetírás egyik megalapítója, az Illyricusnak nevezett isztriai Flacius-Vlacsics Mátyás, aki már 24 éves korában szintén egyetemi tanszéken ült ? Arról is megfeledkezik, hogy az ifjú Kálvin úttörője egy nála 20 évvel idősebb ember volt, Farel — és így a fiatalság-elméletet bizonyító anyag sem hézagtalan. (Érdekes, hogy a magyar reformációban az első, úttörő társaság — amennyire a nagy adathiányban tapogatózhatunk — alighanem túlnyomó részben szintén az emberélet útjának felét már megtett férfiakból került ki ; a második, rendező és körülbástyázó nemzedék közt voltak aztán nagytehetségű fiatalok). Külön érdeméül róhatjuk fel a könyvnek, hogy a német történettudományban ma hallgatólagosan kötelező faji és vérdogmát nagyon kevéssé engedi szóhoz jutni magasrendűen tárgyilagos és szinte valószínűtlenül elegáns fejtegetéseiben. Jóformán csak könyve legvégén emlegeti a latin-középtengeri kultúrazónától való emancipálódás jelentőségét a német szellemi életre nézve olyan hangsúllyal, melyből ki lehet érezni az időszerű vonatkozásokat. De a legvégső megállapítása itt is felette áll a harmadik birodalom átlagos történetszemléletének s mélyen tragikus zengésű : „In riesiger Diastole schlägt deutsches Geistesleben im Lateinischen, in riesiger Systole zuckt es aus ihm zurück. Jahrhunderte dauern die Schläge dieses Herzens, und ohne Schmerzen können sie nicht sein." Révész Imre (Debrecen). Gesamtinventar des Wiener Haus-, Hof- und Staatsarchivs. Aufgebaut auf der Geschichte des Archivs und seiner Bestände. Herausgegeben unter Mitwirkung von L. Gross, J. K. Mavr, J. Seidl, F. Antonius, J. v. Reinöhl, O. Schmid, P. Kletler, O. Brunner, F. Huter, W. Latzke und W. Kraus von L. Bittner. Erster Band. Wien, 1936. 8°. 202, 608 1. A bécsi házi, udvari és állami levéltár összleltárának L. Bittner igazgató szerkesztésében megjelent első kötete világos igénybejelentés arra nézve, hogy ez a hatalmas mű messze felül akar emelkedni a levéltártudományi irodalom által keltett érdeklődés körén, s tanulmányozása egyaránt fontos a hivataltörténet, a köztörténet és a tudománytörténet művelői számára. A többékevésbbé szervezetten létrejött levéltárak elsősorban hivatalok és közjogi jelentőségű személyiségek regisztratúráinak gyiijte-