Századok – 1936

Történeti irodalom - Geramb Viktor ld. Mautner Konrad 76 - Horváth János: Az irodalmi műveltség megoszlása. Magyar humanizmus. Ism.: Kardos Tibor. 76

TÖRTÉNETI IRODALOM. 77 kodik, következőleg a magyar humanizmust is analóg módon fejti ki. Eredetét, összhangban a Fraknói, majd Huszti József által hirdetett felfogással, közelebbről még ki nem kutatott, olasz hatásokban jelöli meg. A magyar humanizmus végső alapvetését Pier Paolo Vergerio magyarországi tartózkodásában látja. Határozottan szembefordul a kiváló humanizmuskutatónak, Konrád Burdachnak feltevésével, aki a magyarországi humanizmust a prágai korahumanizmus függvényének tekintette. Burdach mindezideig testetlen feltevését ugyan el nem veti, de óvatosságra int vele szemben. H. fölfogása valóban sokkal több jegyét viseli magán az igazságnak, mint az a cikk, amely kevéssel megelőzőleg Fritz Valjavectől jelent meg a Deutsch—ungarische Heimatsblätter lapjain (Der deutsche Kultureinfluss in Ungarn. II. Mittelalter. 1934. I. 33—77. 1.), ahol is a kiváló fiatal szerző nagy szorgalommal és alapos tudással összegyűjtött anyagát ki nem elégítő módon használván föl, a prágai, valamint a magyar korarenaissance-kultúra párhuzamos jelenségeiben hajlandó bizonyítékok nélkül is felénk irányuló hatást látni. A Nagy Lajos korabeli humanista kapcsolatokat az első forrással,Itáliával például azon az alapon tagadja, hogy nincsen rá semmi adat. Annak bizonyítására, hogy itt csak bizonyos kutatási terület elhanyagoltságáról van szó, legyen szabad hamarjában fölsorakoztatnom néhány újabb adatot. A nápolyi hadjáratok kulturális jelentőségét újból vizsgálat tárgyává kell tenni. Giovanni da Ravenna híradása, miszerint Nagy Lajos Anjou Róbert nápolyi könyvtárát bizalmasának, Conversino da Ravennának ajándékozta, aki a könyvtár egy részét magával is hozta Magyarországra, nem is sejtett lehetőségeket vet föl a kutatás előtt. Mindenekelőtt nyilvánvaló, hogy az Oxfordban található, nápolyi stílusban miniált „Secreta secretorum"-másolat eredetije Róbert király könyvtárából került Magyarországra. A magyar jogi élet terén ugyancsak föltűnő jelenségek mut а так Itália felé. Az 1351-i nagyarányú jogalkotásnak egyik intézkedése, a káptalani hiteles helyek szabályozása teljes összhangban van a közvetlenül utána keletkező Ars notarialisszal. További összehasonlítások még nem történtek, de a formuláskönyv, valamint valószínű megalkotóinak, Uzsai Domokos fia Jánosnak és Küküllei Jánosnak műveltsége egyrészt bolognai római-jogi tanulmányokra, másrészt humanisztikus törekvésekre mutat. A nápolyi irodalmi és jogi kultúra hatását szervesen alapozza meg Nápoly művészi befolyása, melyet Gerevich Tibor és Hoffmann Edit kutatásai eléggé földerítettek. Itt kell megemlítenünk, hogy a magyar kutatás számára nem lenne érdektelen fölkutatni, kiadni és méltatni azokat a beszédeket, melyeket Róbert király Endre és Johanna házasságával kapcsolatban mondott, s amelyekre válaszok is elhangzottak. Sőt a nápolyi kultúra területét elhagyva már azt is meg tudjuk közelebbről mondani, hogy honnan ered a tulajdonképeni magyar humanizmus. A magyar előreneszánsz megindulását Mária királynő idejére kell tennünk, előkészítését Nagy Lajos