Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[173] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 támogatást kérnek, Nádasdy Tamás gróf pedig a gömörmegyei Betlér helységben fekvő vasműveit vételre ajánlja.1 Eggenberg Lajos temesvári vegyészeti gyáros, a nógrádmegyei üveggyárosok, vasolvasztók kérelmüket azzal indokolják, hogy az átalakulás óta erdélyi, szerb és dalmata vásárlóik a pesti vásárról nemcsak hogy elmaradtak, hanem váltókötelezettségeiknek sem tesznek eleget és így ők pénz nélkül munkásaikat, kik családtagjaikkal 2000 főre tehetők, szélnek fogják ereszteni. Az ország egyetlen selyem- és bársonygyára, valamint a Valero-féle selyemszalaggyár, a pesti asztalosmesterek mind segélykérésekkel ostromolták a minisztert. A válasz a legtöbb esetben elutasító volt a kincstár szűkös helyzetére való hivatkozással. A kormány elsősorban a hadiszükségletek szempontjából fontos ipar segélyezésére gondolt, de pénzszűke miatt még azt a 3000 q rezet is nehezen tudta beváltani, melyet a felsőmagyarországi bányászat forgótőke hiányában nélkülözött.2 Az ipari termelés rövidesen a hadsereg felszerelésére és az utánpótlásra rendezkedett be. A kormányt a viszonyok kényszerítő ereje, ha nem is kifejlesztett, de nagy vonásokban összefüggő kényszergazdálkodás bevezetésére szorította.3

Az egyre növekvő nyersanyagszükséglet csak hazai forrásokból volt pótolható. A készleteket összeírták és minden használható, a felszereléshez szükséges anyagot a hadsereg részére lefoglaltak. A céhrendszert továbbra is fenntartották és bevezették a munkakényszert. A segédek munkahelyüket nem hagyhatták el, kivételes esetben pedig helyettesről kellett gondoskodniok.4 1 A Concordia rt. 60.000 írt. kölcsönt kapott. 2 Közm. M. Közlekedési oszt. 1848 : 1/39., 1/40. — F. I. K. M. Iparoszt. 1848 : 2/3., 2/23., 2/24., 2/52., 2/70., 6/2., 6/4., 6/7., 6/12. ; u. o. Egyveleges iratok 1848 : 32. — Miniszterelnökség és Honvédelmi Bizottmány iratai 1848 : 1347. — PM. ein. 1848 : 1067., 1087., 1099. — PM. 1848. Duschek-féle iratok. I. csomó, 99. 3 Az alig 26 éves Lukács Sándor győri kormánybiztos, majd az összes magyar hadsereg felszerelési biztosa ezirányban páratlanul értékes szervező munkát végzett. 1849 január 14.-én a kormány tábori szertárt létesített. Központosította a ruházati, hadfelszerelési és élelmezési intézményeket és élére Lukács Sándort állította, aki fiókokat létesített Debrecenben és Pozsonyban, a céheket állami munkavállalásra kötelezte, csempészszolgálatot szervezett és kollektív bérszerződést kötött a férfi és női szabómunkásokkal. Lukács Sándor győri működésére ld. Szávay Gy. : Győr. Monografia a város jelenkoráról. (Győr, 1896.) 389. és köv. 1. Sajnos, csak az egykori kormánybiztosi rendeletek puszta szövegét közli. -— O. L. Hadügymin. 1848: 16.544., 16.953. ; F. I. K. M. Iparoszt. 1849 : 1/13. 4 Főv. lt. Buda közgyűlési jkve 1848. okt 1., 186. sz. Óbudai tanácsülési jkv. 1848. okt 1., 908. sz. — L'ngár L. i. m. 16. 1.