Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

614 í'ng.íR lászló. [160] Az adóra a növekvő pénzhiány miatt mindinkább szükség lett és 1849 április "elején felmerült az a gondolat, hogy az adófizetés biztosítására és behajtására a kormánybiztosok nyerjenek felhatalmazást.1

Ez a terv kivihetetlennek bizonyult, a nép nem akart adót fizetni. Az adóhátralékokat nem lehetett behajtani és az adózókban az a hit támadt, hogy ezután már nem kell adót fizetni. Csányi László országos főbiztos kénytelenségből elengedte a Székelyföld egyévi adóját, mert mint Kossuthnak írta, „azt úgy sem tudtuk volna behajtani baj nélkül".2

1849 elején az Alföldön az a hír vert gyökeret:

hogy a király 15 évre mindazoknak elengedi az adót, akik megadják magukat.3

A földművelő lakosság érthető okokból húzódott a pénzbeli adózástól. A háború amúgy is rendkívüli terheket rakott vállaira. Mivel az új adórendszer nem lépett életbe, a törvényhatóságok a személyi kiadásokat pénztári feleslegeikből fedezték, ha volt ilyen, vagy kölcsönökből, melyeket a kormánytól és magánosoktól vettek fel. A dologi terheket az adózókra hárították, kik a házi- és hadiadó nagy részét természetben rótták le. Sokszor és sok helyen többet fizettek így, mint amennyit a törvény előírt. A katonai beszállásolások, élelmezések, lótartás, közmunkák, sáncépítés, erődítési munkák, az élelmezési biztosoknak kiszolgáltatott és gyakran fizetetlenül maradt termények, italok, élelmiszerek pénzben számítva nagyobb összeget képeztek, mint a régi rendszer hadi- és háziadója. A városokban a fejlettebb adóigazgatás a háziadót, melyet legtöbb esetben felemeltek, könnyebben be tudta hajtani a polgárokon, de hátralékok itt is maradtak és a hiányokat kölcsönökkel kellett pótolni.4 Ilyen viszonyok közepette a pénzügyminiszter, Duschek Ferenc jól látta, hogy ha a kormány a képviselőház felhatalmazását, a 61,000.000 forintos hitelt illetőleg a törvényes úton akar maradni, valóságos jövedelmek után kell nézni. Május 18.-án terjesztette adójavaslatát a Ház elé. A központi bizottmány és előadója, Tanárky Gedeon, 24.-én azzal okolták meg az adójavaslat életbeléptetésének elengedhetetlen szükségét, hogy a pénzügyminiszter intencióinak megfe-1 U. o. ápr. 5. 2 U. o. ápr. 24. Csányi levele Kos&uthhoz ; u. o. ápr. 16. 3 O. L. Múz. Vörös Antal : „Történeti adatok . . ." c. kézirata. 4 Pécsett a felemelt háziadó 25.763 frt. 45 krajcárra rúgott, ebből befolyt 19.682 frt. 32 kr. 1847-—48-ban 3800 forintot, a következő évben már 70.000 forint kölcsönt vett fel a város. (Ungár L. i. m. 21. és köv. 1.) Budán minden forint egyenes adó után 40 krajcár fizetését rendelték el. (Főv. lt., Budafőváros kjkv. 1848 : 204. sz.)