Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[161] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 lelően szigorúan kell őrködni a papírpénzkibocsátás felett. A javaslat beterjesztésekor az előadó megemlítette, hogy megfelelő fináncrendszer előkészítése adatok nélkül célt tévesztene és ezért a Háztól csak egyszerűsített, azonnal alkalmazható törvényalkotást kér. Az előző évi javaslatot november és december hóra és a folyó év, 1849 első felére szavazták meg. Ebből foganatosítás nélkül már hat hónap eltelt, tehát az új javaslatot 14 hónapra kellett megszavazni, az 1848 novemberétől 1849 december 31.-ig terjedő időre. Az egyenes adók : föld- és házadó változatlanul megmaradtak, a kereseti adónál a haszonbérlő adókulcsát 2%ról 3%-ra emelte a javaslat. A napszámosokat lakhelyek szerint 5 osztályba sorolta : Pesten 1 forint 55 krajcárt, egyéb helységekben 58, 46, 30 és 15 krajcárt rótt ki rájuk. A kereskedők bevallás útján a tiszta jövedelem 7%%-át fizetik. A dohány- és szivarkereskedők adója, valamint az italmérési adó változatlan maradt. A képviselőházi részletes vita alkalmával többen módosítást kívántak, Bezerédj István pedig a progresszivitásnak mint ,,a demokratikus irány szoros és múlhatatlan követelményé"-nek hiányát kárhoztatta. Szemere Bertalan belügyminiszter válaszolt a felszólalásokra, visszautasította az indítványokat és a kormány nevében kijelentette, hogy „nem jobbat akarok, hanem adót akarok minden áron".1

A felsőház vita nélkül elfogadta a javaslatot. Az országgyűlés a törvényt az utolsó debreceni ülésen a két házelnök aláírásával a kormányzóhoz küldte, aki azt a minisztérium útján kihirdette. A törvényt a június 18.-án kiadott végrehajtási utasítás tette teljesebbé. Eszerint a megyékben és kerületekben rónokokat választanak, megállapítják az italmérési osztályokat. Minderről a törvényhatóságok vezetői haladéktalanul értesítik a pénzügyminisztert. Ők adják át a rónokoknak az előbbi adózási adatokat. Az előzetes összeírásokat a községi elöljárók végzik. A rónokok az összeírási és adókivetési lajstromokat a pénzügyminisztériumba küldik s a kiküldendő miniszteri biztosokkal együtt dolgozzák ki a földadó kulcsát.2 Osztályozzák a birtokokat, réteket, szőlőket, kerteket és a jövedelmet egy-egy vidéken az átlagjövedelem adatai alapján állapítják meg. Az erdők az egész évi jövedelem alapján fizetnek adót, de a jövedelem 35%-a mint kezelési költség adómentes. 1 Közlönys 1849. máj. 24.-i sz. 2 Batthyány Kázmér 100 arany pályadíjat tűzött ki a föld hozadékának becslésére, mert ez „a rónokok kényére hagyott adatok híján alig állapítható meg." (Közlöny, 1849. jún. 28.) Századok, 1936. (Pótfüzet.) 41