Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[151] m ag varország pénzügyei 1848 1849-ben. 015 nyugdíjterhekre, amelyek összege évente 669.767 forintra emelkedett. Éppen ezért a nyugdíjak csökkentését javasolta, még pedig az évi nyugdíjak legalsó és legfelső határának megállapításával. Indítványozta, hogy az évi legnagyobb nyugdíj 6000, a legalacsonyabb pedig 100 forint legyen. A nyugdíjjogosultság 5 évi szolgálati idővel kezdődnék, de csak abban az esetben, ha kényszernyugdíjazásról lenne szó. A pénzügyi tárca kiadásait a nyugdíjterheken felül súlyosan terhelte a bányászati ügyek 333.900 forintra rúgó deficitje, amely részben az új, vagy már folyamatban lévő beruházásokból keletkezett. A hadügyminisztérium kiadásait 39,197.757, a nemzetőrségét pedig 3,350.000 forintban állapították meg. A tárca valóságos kiadása 34,830.687 forint 28 kr. volt, így a katonai kiadások a költségvetés 70%-át emésztették fel. A hadsereg teljessé tételére tüzérségi és műszaki csapatok felállítása vált szükségessé ; erre a célra 1,301.870 forintot kért a hadügyminiszter. Az egész előirányzatból erőteljes határozottsággal bontakozott ki az önálló magyar külügyminisztérium megteremtésére irányuló akarat. A felség személye körüli minisztériumot Kossuth valóságos külügyminisztériummá akarta kiépíteni és ezért új magyar külképviseleti hatóságok megteremtését sürgette. A szervezésre és felállításra szánt 300.000 forint nem szerepelt a felség személye körüli minisztérium költségvetésében, de a „külországi megbízatások" költségeit a pénzügyminisztérium kiadásai közé iktatta. A megnövekedett szükségletek fedezésére a főbb bevételi tételek a következők voltak : hadiadó-tartozások 3,977.155 forint, — ez azonban nem volt egyéb, mint szépségtapasz a hatalmas hiányt felmutató büdzsén, amellyel csupán a gyér jövedelmek csekély összege volt palástolható. A harmincadok tiszta jövedelme 2,141.500 forint, de ebből augusztus 15-ig mindössze 131.481 forint 15 krajcár folyt be. A túlbecsült sójövedék 5,949.700 forint helyett mindössze 786.367 forint 40 kr. bevételt eredményezett, míg az államjavak és az erdélyi kincstári vagyon 3,988.179 forintnyi bevételi előirányzatából 54.391 forint jött be. Ezekről a valóságos jövedelmekről szóló adatok nem vádak a pénzügyminiszter bevételi összeállítása ellen, mert ember nem tudhatta, hogy a jövedelmek alakulására milyen hatással lesz a háború. Annyit azonban megállapíthatunk, hogy Kossuth túlbecsülte a várható jövedelmeket. A 16,000.000 forintra előirányzott bevételekből mindössze 3,000.000 folyt be, míg 41,962.096 forint jövedelem a kibocsátott állami pénzjegyekből származott. A magyar kormány 1849-ben összesen 47,119.776 forint 6 kr. bevétel