Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

032 ungár lászló. [152] felett rendelkezett. Az 1849.-i költségvetési irányzat végösszege épúgy, mint az előző 1848. évi, bizonytalan volt. A kiadásokat 54,000.000 forintra becsülte, bár tudta, hogy az előirányzatban szereplő 8,000.000 forintnyi kiadás, a közmunkaügyi miniszter költségvetése csak fikció. Ha pedig az önálló diplomácia szükségeire és a királyi palota díszítésére 4,000.000-t szánt, a kiadások végösszegét 58,000.000 forintban kellett megállapítani. A jövedelmek közül az adótartozásokra egyáltalában nem számíthatott s így az előirányzott 16,000.000-s bevételt nem lehetett 13,000.000-nál többre becsülni. Feltéve, hogy ez az összeg maradéktalanul befolyik a kincstárba, az 1849. év költségvetési hiánya így is 45,000.000 forintra emelkedett.1 Ebben az egész számvetésben azonban egyetlen fillér közvetlen adó sem foglaltatott. A pénzügyminiszter augusztus 24.-én terjesztette az országgyűlés elé az országos pénzügy kezeléséről szóló jelentését, melyet a Ház vita nélkül tudomásul vett. Még ezen a napon megkezdődött az 1848. év költségvetési tárgyalása. A magas színvonalú vitában résztvett képviselők kivétel nélkül kifogásolták a központi bizottmány magatartását. A képviselőház a költségvetés előzetes tárgyalása végett 9 osztályt állított fel. Az egyes osztályok 2—2 tagja a szakminisztériumok költségvetésének elkészítésekor minden egyes tételre vonatkozólag részletes felvilágosítást kérhetett. A bizottság szerepe egészen passzív volt : néhány jelentéktelen változtatástól eltekintve, a pénzügyminiszter előterjesztését és az egyes szakminisztériumok költségvetését elfogadta és elfogadásra ajánlotta. A részletes vitában felszólalók nagynak találták az egyes tárcák kiadásait , magasnak a tisztviselők javadalmazását. Általában a takarékosság érvényesítését minden körülmények közt egyik legfontosabb kormányzati. teendőnek nyilvánították. A belügyminisztérium kebelében magalakult statisztikai osztály feloszlatását kérték, tekintette] arra, hogy a fennálló viszonyok miatt úgy sem dolgozhatik s így a tisztviselőket hiába fizetik.2 A kereskedelmi minisztérium egészségügyi osztályát az előbbi okok miatt egyelőre fölöslegesnek nyilvánították. Az államjavak költséges kezelése ellen éles bírálatok hangzottak el, sürgették a tisztviselők létszámapasztását. A pénzügyminiszter válaszában ígéretet tett a kérdés rendezésére. Kilátásba helyezte a létszámapasztást és a jövedelmek fokozására az állami kezelés • 1 A számadások szerint a kiadás 1849. január 5-től augusztus 15-ig egyenlő volt a bevétellel. (Lukács i. m. 84. 1.) г Az osztály élén a statisztikus Fényes Elek állott.