Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
498 JUHÁSZ LAJOS. [36] A kanizsai vártartományban 2—12 hold között változik a negyedtelek szántóföldje.1 Egy 1556.-i megyei statutum szerint a nemesek telke, ha 32 hold szántó van hozzá, egésznek számít, lia kevesebb a földje, arányosan kisebbnek kell venni.2 Jókő várának a Kis-Kárpátok tövében elterülő tartományában 9—12—15 holdnyi az egész telek szántóföldje.3 Léva pertinenciájában, Bars megyében, a legtarkább változatosságban alig egy-két holdas telek mellett más faluban 36 holdat is találunk.4 Nem mások a viszonyok a Tiszántúl sem, ahol például Szabolcs megyében 32 holdas telkek mellett előfordul, hogy csak 6—8—10 holdat szánt az egésztelkes.5 Megvan az egyes falvak közti különbség a Felvidéken is, csupán a számok csökkennek. Már Sárospatak, Füzérváralja, a hontmegyei sági prépostság uradamaiban is alig akad tíz holdon felüli telek.6 A falu határán belül is adódnak különbségek a telek nagyságában. A házhoz tartozó, minden jobbágynak egyenlően kiosztott földön kívül a törekvőbbek szerezhetnek maguknak irtásföldeket. Ezek a jobbágynak saját tulajdonává lesznek.7 A két különböző eredetű föld közti különbség elmosódhatik és így támadhat az egész telekhez tartozó szántók nagysága közti különbség. Széplakon 16 és 22У 2 hold között változott a földek nagysága, Berjőcön 14—20 hold között,8 Növekedhetik a jobbágygazdaság földterülete puszták bérbevétele által is. Bizonyos bérösszeg lefizetése, esetleg kilenced és valami ajándék beszolgáltatása fejében a jobbágyházhoz tartozó föld megtöbbszöröződik.9 A porta tehát semmiképen sem egy bizonyos területegység. A falu művelés alá fogott határának nagyságától, a 1 U. et С. 27 : 59. 2 Kolosvári S. és Óvári K. : Corpus statutorum. V. 8. 1. 3 U. et С. 28 : 79. 4 U. et С. 16 : 5. 5 U. et С. 12 : 28. 6 U. et С. 40: 35., 15 : 1., 48 : 78. А XVI—XVII. századi jobbágytelek történetével több helyt foglakozik Takáts Sándor. A nagyságbeli változatos képre ld. : Emlékezzünk eleinkről. (Budapest, é. n.) 299. s köv. 1. — Berlász J. : A Thurzó-birtokok a XVII. század első harmadában. (Budapest, 1936.) 21. 1. 7 Országunk törvénye és igazsága az, hogy valaki aféle értásokat teszen, örököket épít még maradékinak is . . . senki míg gyerekektül is se vehesse pinz nélkül el. (Pannonhalmi rendtörténet. IX. 488. 1.) Ugyanerre ld. Berlász i. m. 27. 1. 8 U. et С. 56 : 34. 9 A kapuvári uradalomban a pusztán fekvő földeket ha beveti valaki, holdanként egy köblöt ad és a tizedet. (U. et С. 12 : 42.) A tareb33i uradalomban egy forintért bérlik őket. (U. et С. 59 : 14.)
