Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

[37] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 földön osztozkodó jobbágyok számától függ elsősorban, bogy mekkora területileg.1 A porta szerint való adóztatásnak ezt a hibáját már az egykorúak is látták. 1574-ben a szepesi kamara részletes felterjesztést dolgoz ki a portál is adózás tárgyában és kitér a telek egyenlőtlenségéből származó aránytalan adóztatásra is. Nagy igazságtalanságot talál abban, hogy jóllehet a telkekhez nem egyforma mértékben járul föld, rét, a jobbágyokat telkük szerint mégis egyformán adóztatják.2 Az adózók vagyoni állapota a telek nagyságán kívül a föld minőségétől is függ. Jó földbe két-háromszor annyi gabo­nát vethetnek, mint a silányabb talajba,3 Azonos nagyságú telek művelése mellett is keletkezhetnek nagy hozadék­különbségek a föld különböző termékenysége miatt. Ebből a szempontból főleg a Felvidék hegyek közti, rossztalajú telepeinek jobbágyai szenvednek hátrányt. A XVII. század elején Trencsén megye jobbágylakosságának nagy része a rendkívül terméketlen vidéken, mint felette szegény, már kedvezményes eljárásban részesül. Épp így az itteni zsellérek is, kik még kevésbbé találnak megélhetést a Vág és mellék­folyóinak kiöntései által pusztított, amúgy is sovány földeken és kénytelenek a termékenyebb alföldi vidékekre lejárni, gabonát csépelni, vagy más munkára szegődni.4 Az adózók közti jelentékeny vagyoni különbséget az adóztatónak tekintetbe kellett vennie. Általában, amennyire e merev adóegység engedi, igyekeznek az adót az adózók képességéhez arányosítani. A telkes jobbágyra a portális adó csak akkor vethető ki, ha bizonyos vagyoni minimummal rendelkezik. Először 3 forint, 1547-től 6 forint értékű vagyon létében állapítják meg ezt a minimumot. Akinek még ennyije 1 Ha meg is tudjuk mondani, hogy egy faluban hány hold föld, hány kaszaalja rét tartozik a jobbágytelekhez, még kérdés, mekkorá­nak kell venni a holdat. A 864 öl2 -es királyi hold mellett más holdak is el voltak terjedve. (Hóman B. : Magyar pénztörténet. Budapest, 1916. 488. 1.) Hogy pedig a mérés hogyan történhetett, arra jellemző a középkori „visu considerando, Deum ferendo pre oculis" formulán túl a következő 1559-ből való adat : Jó földbe esett az vetés és nem özvegyasszony holdjaiba, kiknek a hossza rövid, szélessége keskeny. Idézi Takáts S. : A régi Magyarország jókedve. (Budapest, é. Nn.) 72. 1. 2 Sessiones non ubique aequales habent agros et prata. Alibi plures, alibi pauciores numero habent et nihilominus integrae sessiones reputantur et pro portis censentur. (Magy. orszgy. eml. VI. 4. 1.) 3 Léva tartományában Ujbars telkeinek 10—10 holdjába 30 quarta gabonát vetnek, míg Szodányban ugyanakkora földterületbe már csak 12 quarta fér. (IT. et С. 16 : 5.) 4 Die. conscr. 45. к.

Next

/
Oldalképek
Tartalom