Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
[35] A PORTA TÖRTÉNETE 1526—1648. 499 ,,adóügyi pusztiüás" képe tárul elénk, ami mögött pedig nem gazdasági leromlás, hanem éppen társadalmi emelkedés rejlik.1 Végigtekintve az adóztató hatalom azon törekvésein, amelyek a jobbágyság lehető teljes egészének megadóztatását célozták, vizsgáljuk meg, hogyan igyekeztek ezt az adóegységet a különböző gazdasági erejű adózók megadóztatására alkalmassá tenni. A porta a telekkel egyenlő, de az ország különböző részein a telek nagysága, hozadéka, a telkes jobbágy vagyoni helyzete más és más. Ugyanazon község határán belül is különböző módú jobbágyokkal találkozunk. Valamennyiüket ugyanazon adóteher terheli, a telekre kiszabott adótétel. Ezen egyenlőtlenség megszüntetését, az adóügyi iratokban gyakran emlegetett aequalitas elérését, a portának mint adóegységnek megtartása mellett többféleképen próbálták megvalósítani. Már a portának ekkori jelentéséből következik, hogy a résztelken lakók az adótételnek csupán megfelelő hányadát fizetik. A többen egy telken élők szegényebbek a telek jövedelmén közösen osztoznak, méltányos tehát, hogy közösen fizessenek annyit, mint egy tehetősebb egésztelkes jobbágy. Az egésztelkesek között is jelentékeny vagyoni különbségek vannak. A szántóföldek és rétek falvanként különböző nagysága és minősége, ezenfelül bizonyos jogok élvezete, vagy hiánya teremti meg ezeket a különbségeket. Nemcsak ha különböző földrajzi tájakat veszünk, hanem még szomszédos községeknél is előfordul, hogy a telek nem ritkán többszöröse a másik faluban levőnek. A XVII. század végéről való adatok szerint Sopron megyében a negyed telek 3—22 hold között váltakozott. Míg az egyik községben 12 holdas telket nyolcadnak mondanak, a másikban a féltelkes jobbágy 6 holdat művel.2 Ilyen lehetett a helyzet Moson megyében is. Az óvári kapitány 1567-ben jelentést küld a mosoni porták egyenlőtlenségéről és utal a jobbágyokat emiatt sújtó igazságtalanságra.3 Komárommegyei falvakban átlag 18—24 holdas a telek, bár előfordulnak olyan falvak, hol 8—10 hold tartozik egy egész telekhez.4 Zalában a kapornaki apátság birtokán az egész telekhez 12—16 hold jár.5 1 Megtörténhetik azonban az is, hogy a földesúr libertinusait deponálja, azok ismét jobbágyok lesznek és újból adóznak, amire példát a lednieei uradalomból ismerünk. (U. et С. 18:5.) 3 Die. conscr. 38. к. 3 Ben. res. 1567. jan. 13. 4 U. et C. 4 : 45. 6 U. et C. 11 : 30. 32*
