Századok – 1936
Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470
[21] A PORTA TÖRTÉNETI-; 1526—1648. 501 tói elhatárolva külön egy-egy kisebb kapuval, verőcével bírnak, csak kis portának számíthatók és utánuk az adónak felét fizetik. Az adóztató hatalom, hogy a kivetett adó ne legyen aránytalan, tekintetbe veszi a telkek osztódását. Az ebben az irányban megindult fejlődés a XV. században tovább folytatódott. Az egész telek feldarabolása és vele a földnélküliek számának növekedése lassan azt eredményezte, hogy a porta és a telek azonosságának fenntartása nagy nehézséggel, az adóztató számára jelentős hátránnyal járt. A nagymérvű privilegizálások miatt keveset jövedelmező lucrum cameraeval elégedetlen Mátyás 1467-ben eltörli ezt az adót és megteremti a papok és nemesek kivételével mindenkire kirótt tributum fisci regalist.1 Az új adót is portánként szedeti, de az egész telket különböző adótétellel terheli meg aszerint, hogy hány jobbágy gazdálkodik rajta,2 Ha egy telken csak egy jobbágy él, 20 dénárt, ha ketten, hárman élnek együtt, összevéve 30 dénárt, ha négyen : 40 dénárt stb. fizetnek arányosan. Mátyás tehát a primitív telekadó helyett újabb, progresszív jellegű adóztatást akart bevezetni. Szándéka azonban nem volt maradandó sikerű. A következő évben már a porta más értelmezésével kísérletezik. A porta legyen az egész telek, függetlenül attól, hogy hány család él rajta, olvassuk az 1468 : 14. tc.-ben,3 de rögtön utána a következő magyarázatot találjuk : „propter huiusmodi taxae constitutionem infra integrum iobbagionem unus alii mittere non teneantur". Vagyis Mátyás elejti a teleknek az előző évben megkísérelt, a rajta élők számától függő progresszív adóztatását és ott, ahol a telek több jobbágygazdaságból áll, de ezek még nem váltak szét, egy portáról beszél. Abban az esetben pedig, ha a telek felaprózódásából keletkező résztelkek önálló, a többitől elkülönült gazdaságokká alakultak, minden résztelek egész portának számítódik és nem engedi meg egész telekké, illetőleg portákká való összegezését. Ilyen módon a telekadó tulajdonképen házadóvá változott át, aminthogy 1 M. G. Kovachich : Vestigia comitiorum. 376. 1. 2 1467 : 4. tc. : „Solutio fiat per portas, ita quod si in uno integro fundo seu sessione cum terra ad eundem unum fundum pertinente sub una porta unus habitet, solvat denarios 20. Si autem duo unum fundum et unius fundi terram sub una porta obtinent, ambo solvant ad rationem unius portae et mediae. Quod si autem plures fuerint, puta très, solvant ad rationem unius et mediae portae, si vero quatuor, duarum et deiceps qualitercunque terra inter eos divisa sit". (M. G. Kovachich : Supplementum ad Vestigia Comitiorum. II. 183. 1.) 3 . . . pro una porta computetur etiamsi plures familiae intra eam consistant. (M. G. Kovachich : Sylloge, 203. 1.)
