Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

Tárca. Batthyány és Jellachich bécsi találkozása. (1848 július 27—30.) Gróf Batthyány Lajos főbenjáró perében a vizsgálóbíró nem átallotta azzal vádolni a vértanúnak kiszemelt államférfiút, hogy ő okozta a horvát-magyar összeütközést, mert nem kereste a megegyezést a horvátokkal. Károlyi Árpád a főbenjáró perről írt klasszikus könyvében oly erővel zúzza szét a vádat, hogy egyetlen részlete sem marad épségben. De nemcsak cáfol, hanem elébünk állítja az osztrák és magyar kormányok horvát politikáját márciustól szeptemberig az új adatok bőségével, az előadás és szerkezet ritka művészetével.1 E rajzban rá kell térnie Batthyány és Jellachich bécsi találkozására. A találkozást is új színben tünteti fel. Könyvének megjelenéséig azt hittük, hogy a miniszterelnök és a báli érintkezése Bécsben barátságtalan volt, sőt hogy fenyegetésekkel búcsúztak egymástól. Károlyi Széchenyi naplójának és a bécsi belga követ kiadatlan jelentésének néhány sorából következteti, hogy Batthyány és Jellachich jelentékenyen közeledtek egymáshoz Bécsben s hogy Jellachich szinte „megszédülve" ellenfele nagylelkűségétől, majdnem megegyezett a magyar miniszterelnökkel. Károlyinak ezt a felfogását a legteljesebb mértékben megerősíti János főhercegnek egy kiadatlan levele, melyet mostanában olvashattam a bécsi állami levéltárban. „Amit Horvátországért megtehettünk — írja a főherceg Ferenc Károlynak 1848 július 30-án —, az megtörtént, legalább időt nyertünk. Batthyány és Jellachich barátságot kötöttek."2 Ha meg akarjuk érteni ez új adat jelentőségét, bele kell azt illesztenünk az eddig ismert adatokból készíthető vázlatba. Jellachich Bécsből visszatérve Zágrábba 1848 augusztus elején, jelentést írt útjáról a horvát tartománygyűlésnek. E jelentésben elmondja, hogy a főherceg parancsára Bécsbe utazott a magyarokkal kötendő egyezség végett, noha nyomta lelkét az a szégyen, mely őt a még vissza nem vont június 10.-i manifesztum által érte. A János főhercegtől elvállalt közvetítés alapjául a tartománygyűlés határozata szerint a következő három követelést kellett előterjesztenie : l.A hadügy-, külügy- és pénzügyminisztériumok 1 Károlyi A. : Németújvári gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnök főbenjáró pöre. I. (Budapest, 1932.) XVII. fejezet. 2 „Was für Kroatien geschehen konnte, ist geschehen, wenigstens wurde Zeit gewonnen, Batthyány und Jellachich sind Freunde geworden." (Varia aus der Kriegsregistratur, cx. 1913, 1835—1902).