Századok – 1936

Szemle - Márkus Jenő: Történelem és hit. Ism.: Joó Tibor. 470

470 SZEMLE. szerint éppen a XIV. század, melynek legtöbb egyetemalapítása Közép-Európára esett, lett volna alkalmas arra, hogy a civilizált világ akkori keleti és déli határvonalát világosan meghúzzuk és cáfoljuk azt a balga hiedelmet, hogy őseink abban az időben kevesebbet érdeklődtek szellemi dolgok iránt, semmint európai helyzetük megkívánta volna. A második kötetben a középeurópai táj szerepe még kisebb. A pesti egyetem sorsa csak példaképen van említve és csupán az 1848-as átalakulásokkal kapcsolatban domborodik ki a magyar mozgalmak középeurópai, sőt európai horderejű jelentősége. L-t halála megakadályozta abban, hogy munkáját 1860-nál tovább folytassa. így A.-re maradt az a feladat, hogy I. alapvetése szerint legalább az egyik, általa kétségtelenül legfontosabbnak tartott fejezetet, a katolikus egyetemek kialakulásának történetét megírja, mely egyetemek az egyház szerepét igyekeznek a tudományok terén visszaszerezni. Katolikus egyetemeken értendők azok a Szentszék által elismert, egyházi kezelésben lévő egyetemek, melyek tagjai a „Fédération Internationale des Universités catholiques"-пак. Ezek az egyetemek tanításaikban a katolikus doktrínákhoz igazodnak és mind „szabadegyetemek", azaz nem adhatnak ki az állami egyetemekkel azonos érvényű oklevelet. Általában nehezen bírják ki az államilag támogatott és jól felszerelt egyetemek versenyét. Baráth Tibor (Páris—Budapest). Márkus Jenő : Történelem és hit. (A Pápai Református Theologiai Akadémia kiadványai. 14. sz.) Pápa, 1935. 8°. 15 1. A tanulmány célja a történelmi kutatás és a hit szerepének s határainak kijelölése Jézus Krisztus megismerésében. Eredménye, hogy Jézus isteni voltát, küldetése lényegét csak a hit tárhatja fel, mert az emberi kritika alá nem vonható ; emberi megjelenése azonban történeti jelenség volt s így a történelmi kutatás tárgya lehet, sőt kell is lennie. Bevezetésként a szerző egy kis törtónelcmelméletet ad, mely — miután erősen egyoldalúan nézi a történelmet, a teológia szemszögéből s ennek megfelelően irodalmi tájékozottsága is egyirányú — több ponton kiegészítésre szorulna (főként a történelem szubjektivitására és relativizmusára vonatkozó ítéletét lehetne ellensúlyozni), de önmagában ügyes, formás ós szélesebbkörű közönség számára — mely előtt előadásként elhangzott — gondolkodásra késztető. Joó Tibor.