Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

1 160 ALFÖLDI ANDRÁS. Pincensia) eléggé dokumentálja univerzális fontosságukat. Egyenrangúak ezekkel az állam háztartásában a dák aranybányák,1

de vasat, ólmot, rezet is bányásztak itt. A római világ gazdasági életében e természeti kincseknél is nagyobb súlyt kölcsönzött a dunai tartományoknak az a tény, hogy az egész római haderő egyharmadának ellátása és a polgári élet gyökérverése itt óriási terjeszkedési lehetőséget nyújtott az itáliai és galliai iparnak, de a kelet is hasznát látta ennek. Az átmenő kereskedelem a Kelet és Nyugat között itt futott keresztül2

és így Itália, a Rajna, a Balkán s a Kelet felé egy olyan állandó vérkeringés állott elő, amelynek a központjában Illyricum állott s ez által a többi területek kezdtek hozzá alkalmazkodni. Rostowzew látta meg,3 hogy a dunai tartományokba irányuló forgalom könnyítését célzó elhelyezkedés miatt Aquileiára és Eszak-Itáliára helyeződik az Appenin-félszigeten a túlsúly, míg Közép- és Dél-Itália hanyatlanak. De kérdem : vájjon, ha Galliában a terrasigillata gyárak a déli részekről kelet felé s a Rajnához nyomulnak, ide helyezve át súlypontjukat — aminek lokális galliai szempontból nem volt értelme -—, akkor ez nem ugyanezt jelenti-e, más hasonló szimptómákkal együtt? A dunai provinciák tehát megfordítják a fejlődést és Itália helyzetének nemcsak katonai, de gazdasági tekintetben is kulcsát tartják kezükben. S amint így a gazdaság terén megfigyelhetjük, hogy egy nagy, passzív, kizsákmányolásra szánt terület aktívvá lesz, — Róma érdekében aktívvá — ugyanezt kell látnunk más téren is. Katonailag Illyricum eredetileg csak a nagy munimen Italiae, mely a claustra Alpium-ot védi4 s csak 1 Az aranybányászat nyomait Téglás Gábor számos értekezésben követte. V. ö. még J. Jung : Fasten der Provinz Dacien. 1894. 158. sköv. 1. ; O. Hirsohfeld : Kleine Schriften. 749. 1. ; V. Christescu i. m. 11. sköv. 1. (további irodalommal) ; I. Carcopino : Points de vue sur l'impérialisme romain. 1934. 71. sköv. 1. (= Dacia 1, 1924. 31. sköv. 1.), aki Lydus fantasztikus adatait igyekszik hihetőkké redukálni. 2 Nemcsak az aquileiai kereskedők kirendeltségei voltak itt, hanem rajnai társaságok is, mint Nagy L. (Germania 15, 1931. 260. sköv. 1. és 16, 1932. 288. sköv. 1. ; v. ö. Dessau, ILS. 7279. és 7527. kimutatta ; v. ö. a B. Saria által (Pannónia 1, 1935. 176. sköv. 1.) összeállított többi ily társaságokkal. L. még néhány adatot Christescunál, i. m. 125. sköv. 1. ; érdekes még : Dessau, ILS. 7526. — Sokat segít majd az amphorabélyegek általunk tervezett feldolgozása ; ld. pl. M. Abramic : Führer durch Poetovio. 1925. 110. 1. 3 Rostowzew : Ges. u. Wirtschaft. I. 138. 1. 4 Ld. R. Syme fontos beállítását : The Cambridge ancient History X. 1934. 351. sköv. 1.