Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

PANNÓNIA RÓMAIS-ÍGÁNAK KIALAKULÁSA. 153 einziger dakischer Personenname bekannt geworden". És valóban, ha összeállítjuk a dáciai feliratokon előforduló — sok százra rúgó — személynevek teljes lajstromát,1 alig találunk egynéhányat, amelynél lehetséges (s nem mindig biztos) a dák származás. A dáciai római kontinuitás hívei ugyan azt vallják, hogy ennek oka egy hirtelen, minden átmenet nélküli romanizáció ; de mindnyájan jól ismerjük az általános érvényű római eljárást a római nevek felvételét illetőleg. Tudjuk, hogy a római gentilicium felvétele a II. században még kiváltság volt, amit csak érdemekért vagy szolgálatokért lehetett a polgári joggal együtt megkapni és azt is, hogy amint a Dáciában élő dalmaták, thrákok, pannonok nyugodtan megtartották s a feliratokra írták bennszülött nevüket, a peregrinus jogú dákok sem tehettek volna mást és a polgári joggal bírók családtagjai nevében is kiütközne náluk is a barbár elem, — ha feliratokat állítottak volna. Ezért nem jelennek meg isteneik sem a köveken, bár ennek még lehetne olyan magyarázatot adni, mint a pannonok hirtelen asszimilációja volt,2 mely az interpretatio Romana rohamos térfoglalásában nyilvánult ; a fentiek azonban ez ellen tanúskodnak. Hogy lehet, hogy a dákok ily nagyfokú kipusztítása és az újonnan betelepített gyarmatosok, valamint megszálló segédcsapatok nagyobb részének orientális (kisázsiai-szír) volta dacára nem görög, hanem római arculatú lett az új tartomány? Hogy lehet ez, amikor a II. században az italikus magánvállalkozás annyira megcsappant s az italikus ipart a gall szorította ki a Dunamedencében (elég a sigillataexport és a bronzedénygyárak esetére hivatkozni), a kereskedők túlnyomó része pedig orientális ;3 amikor a légiók legénysége G.G. Mateesou, aki a thrák nevek eorpusát akarta feldolgozni, meghalt. J. Jung (Römer u. Romanen.2 1887. 115. sköv. 1.) futólagos összeállítása (mely Tomaschek előttről való) értéktelen. 1 Egy tanítványom vállalta ezt magára. 2 Az Acuinus (CIL. III. 7889.) egy Aquae-i feliraton ,aquaei isten' lesz. Hogy a Juppiter Cernenus, amely istenség Alburnus maior-ban fordul elő, a Tsierna-i isten, mint V. Párván (História 7., 77. 1. és G. G. Mateescu (Eph. Dacor. 1., 1923. 128. 1. N. 5.) vélik, nem hiszem nyelvészeti akadályok miatt : ez Kernenus-nak hangzott. Emellett a collegium Iovis Cerneni egyesülete sem bennszülött alakulat. — Érdekes az apulumi Badones reginae esete (CIL. III 14.471. J. Jung, Jahreshefte 3. 1900. Beibl. 186. 1.). O. Seeck (Realenz. II. A. 1., 472. 1.) helytelenül hozza össze őket Diana Regina-waX, erről ld. alább. 3 V. Christescu : ViaÇa economica a Daciei romane. 1929. 119. sköv. 1.