Századok – 1936

Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162

PANNÓNIA RÓMAIS-ÍGÁNAK KIALAKULÁSA. 143 nagy terra-sigillatagyárak is nyílnak itt, mint a Pacatus-féle,1 mely először Eszéken dolgozott, majd Aquincumban, de a markomann háború dúlásai közepette elpusztult. A civilizáció fejlettebb technikája igen megkönnyítette ezt a fe j lödé-1 másolási és sokszorosítási eljárások által : a fazekas modelleket hozatott, a bronzműves utánöntéssel pótolta a külföldi készítményt stb. Még könnyebb volt a római ruhaviselet átvétele — említettük, hogy a férfiak hamar és szívesen megtették ezt a nőkkel ellentétben —, valamint a császári haj- és szakállviselet utánzása. Az iskolás műveltség nyomai is feltünedeznek : de falra karcolt költősoroknál és a sírversek klasszikus reminiszcenciáinál2

fontosabb dokumentuma ennek az írásbeliség nagy térhódítása, amely a pénzverés tanúsága szerint már a hódítás előtt kezdetét vette. Ez a feliratokon tükröződik legerősebben. Nem kevésbbé jellemző a latin műveltség meghonosodására az a római szellem, ami a művészetben kiütközik. Ha a rajnai sírplasztikának a reális életből vett jeleneteivel szemben a Dunánál túltengenek a klasszikus mitológia tárgyai és gyakoriak a római hősmonda témái,3 akkor ennek csak egy magyarázata lehet : hogy értették és szerették ezeket. Ha a formaadás kölcsönzött volt is tehát, mégis a saját érzésvilág tör itt át a Róma iránti nagy vonzódásban. Ez és a császárhűség nyilatkozik a bábsütőminták képein is, amelyek — nem úgy mint másutt, ahol csak elvétve találkoz;

k ilyen ábrázolás s helyette (választékosabb vagy durvább) pest múltjából. IV. 1936. ; W. Schmid, Jahreshefte 25, 1929. 77. sköv., 145. sköv. 1. 1 Ld. Kuzsinszky B. monográfiáját : A gázgyári római fazekastelep Aquincumban. Bp. Rég. XI. 1932. 2 J. .Jung : Die roman. Landschaften. 420. 1. V. Párvan, Dacia, 1928. 174. 1. V. ö. még CIL. III. 10717. ; Jahrb. f. Altertumskunde 4, 1910. 64. 1. (Bregenz) stb. 2 Néhány utalás első eligazodásra : J. Ziehen, Arch. ер. Mitt. 13 > 1890. 43. sköv. 1. ; u. az, Arch. Ért. 1889. 156. sköv. 1. ; Kuzsinszky В., u. o. 24. 1. ; A. Hekler, Jahreshefte 15, 1912. 184. sköv. 1. ; u. az, Az Orsz. Rég. Társ. Évk. II. 1926. 81. sköv. 1. ; Oroszlán Z. : Mitológiai és szimbolikus képtípusok. 1918. és u. az, Az Orsz. M. Rég. Társ. Évk. I. 1923. 30. sköv. 1. ; u. az, Arch. Ért. 1932/33. 42. sköv. 1., 54. 1. ; Erdélyi G., Arch. Ért. 1934. 49. sköv. 1. — A mitológiai képek divatja kétségkívül tőlünk hatolt el Moesiába. Néhány példa ott : A. Hekler, Jahreshefte 15, 1912. 184. 1. 123. kép; Ladek—Premerstein—Vulic, Jahreshefte 4, 1901. Beibl. 124. 1. 14. kép ; Vjesnik hrv. arh. dr., n. s. 1, 1895/6. 1. tábla.