Századok – 1936
Értekezések - ALFÖLDI ANDRÁS: Pannónia rómaiságának kialakulása és történeti kerete. - 129-162
1 140 ALFÖLDI ANDRÁS. sok finoman mintázott példány akad s nem hiányoznak egészen elsőrendű darabok sem j1 itáliai és galliai import a legtöbb, de előfordulnak az Alexandriából jövő artisztikus zsánerfigurák — főleg néger gyermekek képei — is.2 A finom importáru származási helyét a bronzedényeknél tudjuk meg a legbiztosabban. A bélyegzők megmutatják, hogy a híres campaniai gyárak nagy mennyiségben szállították serpenyőiket, kancsóikat stb. Pannoniába,3 míg a galliai és germániai 1 így a camuntumi Athena Parthenos-fejecske (A. v. Schneider, Jahreshefte 7, 1904. 151. sköv. 1. ; Kubitschek—Frankfurter, i. m. 75. kép), egész sor kitűnő délpannoniai darab Zágrábban (J. Brunsmid : Antikni figuralni bronsani predmeti u hrv. nar. muz. u Zagr. [Vjesnik, n. s. 13, 1913/14. 207. sköv. 1.] 11. [Athena Grbavciról], 14. [Victoria Sziszekről], 53. [Mithrasfej u.-onnan], 60. [Hercules u.-onnan], 68. [Fortuna Vinkovciról], 83. sz. [mellképes edény u.-onnan]), a kővágószőllősi sarukötő Vénusz (E. Loewy, Arch. ер. Mitt. 7, 1883. 225. sköv. 1.), a veszprémmegyei Apollon- és Lares-szobrocskák (Rhé Gy., Muz. és Könyvt. Értesítő 2, 1908. 119. sköv. 1. ; A. Hekler, Jahreshefte 11, 1908. 236. sköv. 1.), az aquincumi Kerberos (Nagy L., Arch. Ért. 1932/33. 161. sköv. 1.), egy savariai áldozati jelenet reliefje (Arch. Ért. 1889. 137. 1. 8. ábra), két pompás brigetiói Hercules (egy Bécsben : Hekler, Strena Buliciana 1924, 110. 1. 1. kép. [irod.], egy Londonban, egy szép Mercurius ugyaninnen (Arch, epigr. Mitt. 2, 1878. 5. tábla) stb. — V. ö. még Hekler A., Strena Buliciana 1924, 112. 1. 2. kép és u. az, Arch. Ért. 1913. 217. sköv. 1. —- Néhány kiváló noricumi darab : egy nagyszerű augusztuskori portrémellkép Cilii környékéről (M. Abramic, Vjesnik hrv. arh. dr., n. s. 15, 1928. 49. sköv. 1.), egy II. századi emblema Welsből (H. Sitte, Jahrb. f. Alt. 3, 1909. 174. sköv. 1.), egy Bacchus-maszk Ciliiből (R. v. Schneider Mitt. d. к. к. Zentralkommission 1884. 84. sköv. 1.) stb. — Moesiában, is volt bőven értékes kisbronz ; itt elég a smederevoi Priaposra utalni (Hekler A., Arch. Ért. 1930. 107. sköv. 1.). — Viszont alig akad ilyen Belső-Dalmáciában ; v. ö. C. Patsch, Wiss. Mitt. C. 1899. 218. sköv. 1. ; U. az, Bosnien u. Herzegovina etc. 1911. 27. 1. 20—24. kép (aki túloz itt). 2 Az aquincumi négerszobrocska (Éber L., Bp. Rég. VI. 1899. 5. sköv. 1.) és egy táncoló négergyerek Carnuntumból (R. v. Schneider, Jahreshefte 9, 1906. 323. sköv. 1. ; Kubitschek-Frankfurter i. m. 88. 1. 76. kép) a legszebbek. V. ö. még : Hekler A., Múz. és Könyvt. Ért. 3, 1909. 204. sköv. 1. ; Fr. Kenner, Jahrb. f. Altertumskunde 3, 1909. 63. 1. 28. kép ; Th. Schreiber, Arch. Ért. 1887. 355. sköv. 1. ; Nagy L. : Aquincumi múmia-temetkezések. (Diss. Pann., ser. I. fasc. 4. 1935.) 26. sköv. 1. — Noricumi analógiák még : Mitt. d. к. k. Zentralkomm. 1902. 193. sköv. 1. ; Klose—Silber i. m. 94. 1. 60. kép stb. 3 V. Hoffilier, Vjesnik hrv. arh. dr. n. s. 7, 1903/4. 110. sköv. 1., 9, 1906/7. 198. sköv. 1., továbbá Jahreshefte 11, 1908. Beibl. 122. sköv. 1.; H. Willers: Die Bronzeeimer von Hommoor. 1901. 214. sköv. 1. ; u. az : Neue Untersuchungen über die römische Bronzeindustrie von Capua. 1907. 85. sköv. 1. ; A. Hekler, Strena Buliciana 1924. 112. 1. 1. kép ; Kuzsinszky B. : A Balaton körny. arch. 1920. 121. 1. 161. kép.—A carnuntumi lombdíszes bronzcsészének pompejii
