Századok – 1936

Szemle - Kastner Jenő: A Jókai-kódex és az obszerváns kódexirodalom. Ism.: Kerecsényi Dezső. 100

100 SZEMbE. yások miatt elodázta elhatározását. Negri 1519-ben ismét megjelent Rómában s a december 12-én tartott konzisztóriumon Beriszló nevében drámai előadásban fejtette ki, hogy a magyar királytól elhagyatott Horvátországnak, ha gyors segélyben nem részesül, nincs más választása, mint meghódolni a töröknek. Beszéde hatása alatt X. Leó megígérte, hogy ír II. Lajosnak, miszerint vagy védje meg Horvátországot, vagy ha ezt nem tudná tenni, engedje meg, hogy a horvát rendek más keresztény hatalom alá vethessék magukat. De nem mulasztotta el kegyében részesíteni Negrit sem, kit Scardona püspökévé nevezett ki. Negrit néhány hónap múlva Bruxellesben találjuk, V. Károly császárnál, akitől azonban, ha segélyt nem is, legalább ajánlólevelet nyert, melyben Beriszló számára bíbort kért a pápától. Innen a pápa hívására Rómába ,sietett, hol hírét vette Beriszló halálának. Ezzel aztán el is szakadt a lánc, mely Negrit Magyarországhoz kapcsolta, kinek terve ettől kezdve odairányúl, hogy Horvátországot Velence hatalmi szférájába vonja, miért is 1523-ban Szathmáry György prímást személyesen keresi föl, hogy a signoria barátságára hangolja. Majd a töröktől fenyegetett Clissa megmentéséért veti latba igyekezetét nemcsak Velencénél, hanem amiről a szerző nem tud, a Szentszéknél is (Acta Tomiciana. V. 348.). A clissai vállalat után traui püspök lett s azóta visszavonulva a közéleti szerepléstől, irodalmi műveiben, melyeket P. részletes vizsgálat tárgyává tesz, buzdította Európa hatalmasságait közös összefogásra a török ellen. 1527-ben halt meg. Negri életének Magyarországon eltöltött szakaszát Fraknói (Magyarország és a Szentszék, II. 313—329.) művéből, melyet nem ismer, sok adattal színezhette volna a szerző ; viszont az ő előadása új részletekkel gazdagítja Fraknói elbeszélését, aki Negrinek csak 1517-iki római küldetését említi. A dalmata főpap arcképe, melyet P. a spalatói S. Maria delle Paludi könyvtárából tesz közzé, a magyar történetben szerepelt idegenek között kétségkívül a legrokonszenvesebb egyéniségek egyikét illusztrálja. Banfi Florio(Róma). Kastner Jenő: A Jókai-kódex és az obszerváns kódexirodalom. Budapest, 1935. 8°. 19. 1. E tanulmány legrégibb magyar könyvünk anyagát helyezi bele a keletkezését és további életét befolyásoló középkori szellemi áramlatokba. Részletes nyomozással kideríti, hogy a kódex szövege a ferences spiritualizmus terjesztésére jött létre az ismert eredetiek alapján. A fordítás szerzőjét a bogumil és patarén eretnekek megtérítésére az Anjouk alatt Boszniába telepített ferencesek közt kell keresni. A fordítás-alapszöveg keletkezése így a nyelvészeti megállapítással is egyező 1370-es évekre tehető. A szöveg ez első irodalmi rendeltetése ezzel még nem fejeződött be. A Jókaikódex, mint másolat, már az obszerváns lendületnek köszöni létét és a budai beginák számára készült. K. kutatásai ezzel igazolták Horváth János korábbi erre vonatkozó feltevését. Kcrecsényi Dezső. Viski Illés József : Ünnepi beszéd a Corpus Juris Hungarici első kiadásának 350-ik évfordulóján. (Különlenyomat a Magyar Jogászegyleti Értekezések 1935 január 9-i számából.) Budapest. 8°. 201. A magyar törvénykönyv negyedfélszázados jubileumának a Magyar Jogászegyletben 1934 december 15-én történt ünneplése adott alkalmat az előadónak annak megvizsgálására, vájjon megáll-e Batthyányi Ignácnak az a vádja, hogy a Corpus Juris első kiadói, Mossóczi Zakariás nvitrai és Telegdi Miklós pécsi püspök voltaképen csak lenyo-