Századok – 1936

Szemle - Bernt Alois: Die Entstehung unserer Schriftsprache. Ism.: Istványi Géza. 98

98 SZEMbE. a régebbi írók közül Thallóczyt, a mostaniak közül Eckhartot, Holubot, Miskolczyt s ha nem is teljes, de megközelítőleg teljes képet nyújt a magyarnyelvű Anjou-irodalomról. A munkákat nemcsak felsorolja, hanem röviden ismerteti is, amennyiben ezt tágkörű nyelvismerete megengedi. A nagy gonddal és kiváló szorgalommal összeállított bibliográfiával nagy szolgálatot tett az Anjou-kor művelőinek. Miskolczy István. Bernt, Alois : Die Entstellung unserer Schriftsprache. (Konrad Burdach : Vom Mittelalter zur Reformation. XI. k.) Berlin, 1934. Weidmannsche Buchhandlung. 8°. 394 1. Az irodalmi nyelv, vagy tágabb értelemben írásnyelv kialakulása a német irodalomnak igen régi és sokat kutatott, fontos problémája, amely már megérett a monografikus földolgozásra. B. könyve elsősorban nyelvészeti munka, módszere, bizonyítási eszközei csaknem merőben nyelvtudományiak. Eredményeinek azonban a történész is igen nagy hasznát veszi. B-.nek, amint ezt Burdach körének tagjától joggal elvárhatjuk, van érzéke és tehetsége ahhoz, hogy a nyelvtudományi jelenségek mögött érzékeltesse a művelődéstörténetieket is : az alakulni kezdő német írásnyelv leírása mögött nem nehéz észrevennünk a német írásbeliség fejlődésmenetének kontúrjait. Történelmi szempontból elsősorban a mű első része fontos, amelyben В. a német írásnyelv fejlődéstörténetének általános alakulását adja, míg a második részben a kialakulás egyes fázisait jelentő iratcsoportokat veszi külön-külön részletes nyelvtudományi vizsgálat alá. A nemzeti írásnyelv kialakulása Németországban is, mint mindenütt a nyugati írásterületen, a gyakorlati írásbeliség kiterjedésének, kitágulásának eredménye volt. Ezt a kiterebélyesedést nyilván a humanizmus idézte elő. A változás megokolásában szeret B. — nyilván Burdach hatása alatt — a humanista szellemre, a humanizmus okozta szellemi átalakulásra hivatkozni. Mi azonban azt hisszük, hogy elsősorban a humanizmusnak társadalomátalakító, szociológiai hatását kell itt felismernünk és —• mint később B. is érinti — a világi polgárságnak az aktív írásbeliség területeire való benyomulásáról, az új világi színezetű kancelláriai hivatalnoki osztály kialakulásáról, az egyetemek elvilágiasodásáról stb. kell beszélnünk. B. nyelvtudományi adatokkal bizonyítja minuciózus pontossággal, hogy az új felnémet írásnyelv alapjai mindenkép IV. Károly prágai kancelláriájának nyelvhasználatában keresendők ; a lovagköltészet nyelvének alig volt reá hatása. A nemzeti írásnyelv szabályozódásának kezdetei tehát annak a kancelláriának gyakorlatában jelentkeznek, amelynek vezetője (Neumarkt János) és alkalmazottai a német korahumanizmus legelső képviselői. A prágai kancellária lett a gyújtópont, innen vette át az írásnyelvet a XV. század folyamán a meisseni, az osztrák, a bajor és a többi kisebb-nagyobb territoriális meg városi kancellária. A kancelláriák gyakorlatában kicsiszolódott írásnyelven íródott a német humanizmus első „érett gyümölcse" (Burdach), az „Ackermann aus Böhmen", sőt, ami a legfontosabb volt, a XV. századvégi nyomtatványok nagy tömege is. Ezzel a kezdetben előkelő, palatinális jellegű kancelláriai írásnyelv megindult a demokratizálódás útján s egyre tágabb körökben vált megszokottá. Ezt az írásnyelvet (nevezetesen a meisseni kancelláriai nyelvet) használta Luther bibliafordításában és egyéb irataiban, Tehát e megállapítással szertefoszlott az a legenda, mintha a német írásnyelv merőben Luther nyelvzsenijének alkotása lenne. Luthernak az a jelentősége, hogy a százados fejlődésen átment új felnémet írásnyelvet friss, egyéni erővel töltötte el s végleg demokratizálta ; művei