Századok – 1935

Pótfüzet - WEIDLEIN JÁNOS: A dűlőnévkutatás történeti vonatkozásai 665

680 weidlein" jános. [160] engednek következtetni. Hasonlóképen azok a nevek is, melyek jobbágyi szolgáltatásokról tanúskodnak : Zehentäcker (Felsőnána), Fünfgroschenwiesen (Apar), Groschentaler (Rácpetre) és Branntweinwiesen (Kakasd). Itt említhetők meg az iskolák és kórházak birtokát jelölő nevek : a gyakori Tanító- és Iskolaföldek és a palotabozsóki Lazarettföldek(?). A parasztok birtokán belül aztán megint meg kell különböztetnünk a telkesek és kisházasok földjét, amelyeknek keletkezését kutatva megint a telepítések idejébe jutunk el. A német falvak dűlőrendszerének vizsgálatánál megtudtuk,1 hogy az első telepesek felosztották egymás között a részükre kijelölt földeket úgy, hogy minden dűlőben minden igényjogosultnak egy-egy darab jutott, a később érkezettek, a kisházasok pedig csak kisebb legelőföldeket kaptak. A dűlők beosztásából sokszor ma is következtethetünk az első telepeseknek,2 vagy a kisházasoknak a számára.3 Mondanunk sem kell, hogy az így nyert adatok a telepítési szerződésekből ismert számokkal megegyeznek,4 feltéve, hogy későbbi urasági beavatkozások nem tűntették el az eredeti dűlőbeosztást.5 A határ egyes részeihez tapadó földesúri jogoktól és azoknak dűlőnevekben való kifejezésétől könnyen jutunk el azokhoz a nevekhez, melyek más területeken őrizték meg az azóta eltűnt világi hatalmak emlékét. A Vesztöhely és Akasztófa, amelyeket csak Pécsett és Siklóson találtam, a korábbi törvénykezésekről értesítenek,6 más nevek viszont a régi védművekre és erődítményekre vonatkoznak. A Várhegyek. és Sáncok, melyeknek kőfalai és árkai sokszor még ma is kivehetők, rendszerint a történelem előtti időkbe vezetnek és így fontos adatokkal szolgálhatnak a történetírónak a hazai föld sorsát illetően. Az alábbiakban meg fogjuk tehát vizsgálni, vájjon megőrzik-e a dűlőnevek az itthon lejátszódott történeti események emlékét, ill. megbízhatók-e az ezekre vonatkozó híradásaik. Ennek a kérdésnek az eldöntésére nem a legalkalmasabb ugyan Tolna és Baranya megye területe, nem mintha ott nem játszódtak volna le nagyfontosságú történeti események, hanem azért, mert 1 Deutschung. Heimatbl. 1932. 246—248. 1. 2 Pl. Tófű 30, Bize 50, Kaposhomok 16, Kakasd 30 stb. 3 Pári 30, Nagymányok 55, Duzs 22. 4 így Murgán (30) és Hácson (32). 5 Mint pl. Kétyen, hol 1732-ben 30 német telepedett le, de a mai dűlöbeosztAsból már semmit sem lehet leolvasni. 6 Már nem tartozik ide a somogydöröcskei Bitófa, mely a német Bildstocknak téves fordítása.