Századok – 1935

Történeti irodalom - Braun; Franz–Ziegfeld; A.: Geopolitischer Geschichtsatlas. Ism.: Mendöl Tibor 239

TÖRTÉNETI IRODALOM. talán nem töltötte ki. Aldásy Antal korai halála pedig ismét szünetet hozott. A baj most már igen nagy, rajta csak széles frontú tudománypolitikával segíthetünk. Nézetünk szerint elsőrendű érdek, hogy illetékes folyóiratainkat a világtörténeti irodalom követésére képessé tegyük. Gondolok mindenekelőtt a magyar nyelvű Történeti Szemle új programm szerint való fölélesztésére és a létesítendő idegen nyelvű folyóiratra, amely esetleg a Történeti Szemlével kapcsolatosan működhetnék. Gondolunk azután a három meglévő hungarológiai kiadványnak, a Revue des Etudes Hongroises, az Ungarische Jahrbücher és az alvó Corvina-nak nagyobb mértékű historizálására. Ne feledjük el, Keleteurópa határai még nem véglegesek. Nyugaton nagy szellemi harc folyik e terület birtokáért s e harcból a magyar történettudománynak is ki kell vennie részét. Nevetséges szociológus és Nietzsche-re hivatkozó nagyon is politikus állítás az, hogy a történelem ilyen kérdésekben nem tényező. Megengedem, kevésbbé a tárgyi, de igenis a filozófiai síkon mozgó történelem, amely gondolkodásunkat akaratunk ellenére is nagyon befolyásolja. Az érintett bajok öntudatosítása és a szükséges orvosszerek kisürgetése céljából tehát időszerű volna, hogy' a II. Magyar Történettudományi Kongresszus mielőbb összeüljön s tekintélyével sikerre vezesse e nemzeti szempontból is igen fontos tudománypolitikai óhajokat. Baráth Tibor (Páris) Braun, Franz — Ziegfeld, A. : (íeopolitischer Geschichtsatlas. Dresden, 1930. Verlag von L. Ehlermann. 240 térkép 100 táblán. Üj tudományok hosszabb-rövidebb ideig tartó gyermekbetegségei a tárgy és a módszer bizonytalansága és az ebből adódó súrlódások a szomszédos tudományokkal. Rendszerint többen voltak a kezdeményezők : többen érezték, hogy a tudományos anyag bizonyos része kikívánkozik a régi keretek közül és új szempontú szintézist követel ; idő kell tehát míg tisztázódik, pontosan mit és milyen szempontból öleljen fel az új tudomány és főleg hol határolódjék el a régiektől. Ilyen új tudomány a geopolitika is, amelyről kétségtelenül sokkal többen beszélnek, mint ahányan tartalmával és feladataival tisztában vannak. Sőt egyelőre még igen sokan hirdethetik, hogy geopolitikát művelnek, vagy legalább is „geopolitikailag szemlélik" a jelenségeket, ha valószínűtlen okoskodásaikat a megállapodottabb „régi" tudományok, a földrajz, a történelem, vagy a gyakorlati politikusok részéről indokoltan támadó kritika sarokbaszorítással fenyegeti. A geopolitikát a közfelfogás gyakran azonosítja a politikai földrajzzal ; sokan azt hiszik, hogy csupán névcsere történt, mások viszont arra gondolnak, hogy a geopolitika a sejtelmük szerint avult politikai földrajz szerepének átvételére hivatott modern tudomány. Pedig a kettő nem azonos ; nem pótolhatja, de nem is zárja ki egymást.