Századok – 1935

Történeti irodalom - Braun; Franz–Ziegfeld; A.: Geopolitischer Geschichtsatlas. Ism.: Mendöl Tibor 239

•240 TÖRTÉNETI IRODALOM. Amíg a földrajzot a politikából csupán a földfelszíni élet egészével tájankint más és más módon szerves kapcsolatba hozható elemek érdeklik és ezek is olyan mértékben, amint hatnak rájuk a fizikai és emberi — domborzati, éghajlati, demográfiai, gazdasági — tényezők és viszont, amint szerepük van a táj életében és képében ; addig a geopolitika szemléletének középpontjában magának a politikának a jelenségei állnak : az egyes közösségek — államok s egyéb szervezetek — és azok életmegnyilvánulásai. Akár tényleges területhódítás, akár gazdasági, pénzügyi vagy egyéb természetű kiaknázás, anyagi vagy szellemi befolyásolás legyen is az államok befelé vagy kifelé irányuló terjeszkedésének célja, ezek a törekvések térbelileg rögzíthetők : egyrészt mint a súrlódás, a terjeszkedés felületei, másrészt mint a terjeszkedés irányai. A geopolitika azonban a politikai jelenségeket nemcsak a térbe vetíti, hanem egyrészt magával a térrel, másrészt a tájak életében szerepet játszó tényezőkkel magyarázni is igyekszik. Tehát a térben is gondolkodni tudó politikus tudománya ; ebből a szempontból alkalmazott tudomány, elméleti alapvetés gyakorlati célok szolgálatában. A politikusnak az innen nyert helyes térszemléletre éppen olyan szüksége van, mint a helyes korszemléletre ; az ő gyakorlati tértudománya azonban épp oly kevéssé azonos a politikai földrajzzal, mint történeti iskolázottsága a politikai történelemmel. Politikai földrajz és geopolitika között elméletben aránylag könnyűszerrel megvonhatjuk a határokat ; nehezebben sikerül ez a gyakorlatban, különösen a mennyiségileg igen tekintélyes német geopolitikai irodalom terén. A vesztett háború után a német közönség tudni akarta, miért érte a súlyos csapás, hogy a jövő érdekében legalább a tanulságokat levonhassa és az újabb nemzeti felemelkedéshez szükséges iskolázottságot megszerezze. Ezért fordult a német geográfusok figyelme a politikai kérdések, a politikusok figyelnie pedig a geográfiái problémák felé. így jött létre egy sokaktól művelt, határozatlan tartalmú és elveiben csak lassan tisztuló tudomány : a német geopolitika. Ez a magyarázata a geopolitikainak nevezett munkák elvi, módszeres és tárgyi bizonytalanságainak, ellentmondásainak, célzatos túlzásainak és tévedéseinek. Az elismerést érdemlő buzgalom sokszor nem állott arányban a tárgyi tudás és a szemlélet szükséges sokoldalúságával, a nemzeti érdekeknek önmagában véve tiszteletreméltó szolgálata gyakran legyűrte a tárgyilagosságot. Ezért nem hajlandó például a francia kritika -— új tudományok keletkezésével fezemben táplált ellenszenvén kívül — a geopolitika létjogosultságát elismerni. A francia geográfusok továbbra is csak politikai földrajzról tudnak ; szerintük a németek az új név alatt nem tudományt, hanem politikát művelnek. Nehéz volna világosan megfogalmazni, mit nyújthat a geopolitika idegen tudományok művelőinek, közelebbről a történésznek. Feleletünk egészen másként hangzik és használhatósága inkább a jövőre szól, ha geopolitikán azt a tudományt értjük,