Századok – 1935

Történeti irodalom - Gróf Tisza István Összes Munkái. 4. sorozat. II–V. k. Ism.: Balanyi György 81

TÖBTÉNETI IRODALOM. 85 De nem folytatjuk tovább az egyéni vonások felsorolását. Úgy hisszük, ennyi is elegendő annak megéreztetésére, hogy a levelekből valóban új, a köztudatban élőtől sok tekintetben különböző, annál emberibb és sokrétűbb Tisza-arc bontakozik elénk. A jövő Tisza-biografusa minden bizonnyal bőven merít majd belőlük. De még nálánál is nagyobb oka lesz hálásan gondolni a kiadóra a háborús Magyarország eljövendő történetírójának. Hiszen köztudomású, hogy T. a háború első három esztendejében úgyszólván egyet jelentett magával az országgal. Annak a roppant bonyolult közigazgatási és gazdasági gépezetnek, mely lehetővé tette a háború zavartalan folytatását, ő volt az egyetlen felelős mozgatója : minden szál őtőle indult ki és őhozzája futott ; az ő tudta és akarata nélkül jóformán semmi sem történt az országban. Ez más szóval azt jelenti, hogy T. háborús levelezésében benne lüktet az egész akkori Magyarország élete ezernyi ezer apró bajával, mérhetetlen szenvedésével és heroikus győzniakarásával. Egy messzetűnt világ képe tárul elénk, mely nap-nap után felbukkanó és egyre szélesebbé táguló problémáival még azokra is az újság ingerével hat, akik annakidején benne éltek és kínlódtak. Szinte magunk előtt látjuk, miként zuhan a béke áldásainak élvezéséből felriasztott társadalom a háborúba s hoz a kényszerűségtől szorítva napról-napra újabb és súlyosabb áldozatokat. Es ezen alakuló, folyvást változó világ ködképéből, mint egyetlen állandó tényező, minduntalan T. képe tűnik elénk. Ö a demiurgosz, ő a fejlődés iegfőbb irányító szelleme, aki mindenre gondol, mindent előre lát és mindent idejében elintéz. Körültekintése, sokoldalúsága és munkabírása valóban bámulatos. A legnehezebb és legbonyolultabb gazdasági kérdések kifejtésétől egészen jelentéktelen személyi ügyek elintézéséig mindenre tud időt szakítani. A sok kicsinyes üggyel való bajlódás közben azonban egy pillanatra sem válik kicsinyessé ; elhatározásaiban és tetteiben mindig az egész ország és nemzet érdekét tartja szem előtt. Jellemző, hogy tömérdek háborús gondja közepett is tud módot találni rá, hogy a nemzeti politika akut kérdéseit közelebb vigye a megoldáshoz. Különösen a nemzetiségi kérdés rendezésével bajlódott sokat. A román egyház vezetőivel e tárgyban váltott gyakori levelei meggyőzően mutatják, hogy teljes mértékben átérezte a nemzetiségi kérdés elmérgesedésében rejlő veszedelem nagyságát. T. azonban sohasem korlátozta csupán a belpolitikára tevékenységét. Mint miniszterelnök, eleitől kezdve nagy figyelemmel kísérte a külügyek alakulását is és az uralkodó részéről élvezett kivételes bizalom birtokában nem egyszer döntőleg nyúlt bele a monarchia sorsának irányításába. Ezt nagyjából eddig is tudtuk, de befolyásának mértékét és terjedelmét csak most, leveleinek közzététele után látjuk világosan. Nem ok nélkül történt, hogy Ferenc József Berchtold lemondása után először neki ajánlotta fel a külügyminiszterséget (III. 31. 1.), amit azonban elhárí-