Századok – 1935
Történeti irodalom - Holub–Paczewiczowa; Zofia: Osadnictwo pasterskie i wędrówki w Tatrach i na Podtatrzu. Ism.: Kniezsa István 86
86 TÖRTÉNETI IRODALOM. tott magától, bizalmas barátját, Burián közös pénzügyminisztert ajánlva kinevezésre. Ügy érezte ugyanis, hogy őrá sokkal nagyobb szükség van Budapesten, mint Bécsben. Ez azonban semmit sem változtatott az eddigi állapoton ; a Ballhausplatz ezután is, sőt még nagyobb mértékben kikérte és követte az aktuális külügyi kérdésekre vonatkozó véleményét. Fényes bizonyság erre Buriánnal szinte nap-nap után ismétlődő levélváltása, melyben az akkori időknek úgyszólván minden politikai, diplomáciai, katonai, gazdasági, sőt személyi kérdése szőnyegre kerül. A T.-levelek kiadása tehát minden tekintetben nagy és elismerést érdemlő teljesítmény. Bízvást elmondhatjuk, hogy a háború történetéhez magyar részről ez a legmonumentálisabb adalék, mely értékben és megbízhatóságban messze fölötte áll a háborús államférfiak, diplomaták és hadvezérek kisebb-nagyobb terjedelmű memoárjainak ; fölötte áll, mert a T.-publikáció nem a memoáríró sajátos értékelő szempontjain átszűrve, hanem eredeti tisztaságában és érintetlenségében közli a nagyértékű anyagot. Az a körülmény, hogy a kiadó az anyag ügyes csoportosításával, a szükséges felvilágosítások megadásával s részletes név- és tárgymutató mellékelésével minden tőle telhető módon iparkodott kezére járni a kutatónak, csak fokozza a kiadvány értékét. Megjegyezzük azonban, hogy az 1038. és 1039. számok csak elnézésből kerülhettek az 1915. évi akták közé. Balanyi György. j Holub-Pacewiczowa, Zofja: Osadnictwo pastcrskie i wçdrowki w Tatrach i na Podtatrzu. (Pásztortelepek és vándorlások a Tátrában és a Tátraalján.) Krakow, 1931. Polska Akad. Um. (Prace komisji Geograficznej, No. 1.) 8°. XX, 508 + 32 mell. +11 térkép. A Kárpátok hegyei között elterjedt pásztorélet már több, mint egy évszázad óta foglalkoztatja az itt lakó népek műveltebb rétegét. Először a költők és a nemzeti eszme előharcosai fedezték fel és a mult század közepén uralkodó romantikus felfogásnak megfelelően, nemzetük legtipikusabb, legősibb jellegét, leghívebben megőrzött rétegét látták a hegyek szabad pásztoraiban. A pásztorkérdés ma sem nélkülözi egészen az érzelmi jelleget, és ez is egyik oka annak az élénk tudományos érdeklődésnek, amelyet ezen a téren a mai napig tapasztalunk. A kérdés tudományos vizsgálata Miklosich, a nagyhírű bécsi szlavista munkájával kezdődött,1 aki a problémát teljesen a filologus szemével vizsgálta ugyan, de tanulmányával a történészek, geográfusok, etnográfusok és egyéb rokon szakbeliek érdeklődését is ráterelte a pásztorkomplexumra. Ennek nyomán a legkülönbözőbb szakbeli tudósok egész sora foglalkozott a kérdéssel, egyre be-1 A kérdés történetére 1. A lengyel és a tót költözködő pásztorkodás magyar kapcsolatai c. tanulmányomat az Ethnográfia 1934. évf.-ban. Ugyanott a fontosabb bibliográfia is.
