Századok – 1935
Értekezések - MENDÖL TIBOR: A francia emberföldrajz keletkezése és a történeti tudományok 61
A FRANCIA EMBERFÖLDRAJZ KELETKEZÉSE. 69 hogy a francia emberföldrajz igen sok olyan probléma teljes megoldását is feladatának tekinti, amelyen másutt több tudomány osztozik. Főleg azon esetekben következett ez be, amikor a földrajznak bizonyos tények, bizonyos adatok ismeretére volt szüksége, amelyeket másutt készen kap a szomszédos tudományoktól, itt ellenben magának kellett a kutatómunkát is elvégeznie, hogy az eredményekhez hozzájusson. A munkát végrehajtotta s mindenki természetesnek találta, hogy a jövőben is ezt fogja tenni. A földrajz fürgébb volt, a többi tudomány elkésett. A francia tudomány lezárt keretei sokkal nehezebben válnak szét, hivatalosan elismert új tudományok sokkal ritkábban keletkeznek, mint a németeknél. Természetesen ez sokszor csak látszat, mert hiszen a régi keret néha már igen heterogén és problémakörök szerint differenciált tartalmat ölel fel, anélkül, hogy szükségét éreznék a tartalom új nevek alatt való szétosztásának. A német tudomány ismer településtörténetet és ismer településföldrajzot. A kettő között a különbség nem annyira tárgyi, sőt nem is a módszerben, hanem elsősorban a szempontban mutatkozik. Tárgyi különbségek vezettek ezzel szemben a városföldrajznak a településföldrajztól való önállósulására. Tárgyi és főleg módszeres egyezések viszont a településekkel foglalkozó tudományokat újabb koncentráció felé vezetik : a Siedlungskunde ugyan ma még talán inkább különböző tudományok munkásainak — geográfusoknak, etnográfusoknak, település- és gazdaságtörténészeknek, nyelvészeknek — egyre szorosabbá váló együttműködését jelenti, de minden jel új tudomány születését hirdeti. Az új mellett természetesen megmaradnak a régiek is. A településsel kapcsolatos problémakör látszólag a francia tudomány mostoha gyermeke. Bizonyos vonatkozásaiban még adatgyűjtés sem történt, másutt azonban már a szintézist is eredménnyel kísérelhetik meg. Ez a szintézis teljesen más irányú, mint a német tudományban. A település problémaköre részekre bomlik és más, főleg gazdasági vonatkozású problémakörök részleteivel jut kapcsolatba. A szintézis a legtöbb esetben a geográfia keretein belül történik. Az a történész tehát, aki a nálunk megszokott terminológia szerinti településtörténet vagy gazdaságtörténet terén a francia kutatóktól elért eredményeket meg akarja ismerni, igen sokszor az emberföldrajzi irodalom, főleg a tájmonografiák lapozgatása közben találja meg azt, amit történészek munkáiban hiába keresne. A francia emberföldrajz tehát — sokkal inkább, mint bármely más emberföldrajz — nem csupán fizikai földrajzi magyarázattal szolgál bizonyos, a történész számára fontos tények megértéséhez, nem csupán a történészektől kikutatott gazdaság- és településtörténeti adatokat csoportosítja más szempontok szerint, sőt még azzal sem elégszik meg, hogy ezeket az adatokat szükség szerint esetleg néhány új adattal gyarapítsa, hanem sok esetben elejétől végig maga végzi el azt a munkát, ami másutt a gazdaság- vagy településtörténészre szokott hárulni. Mendöl Tibor (Debrecen).