Századok – 1935
Értekezések - MENDÖL TIBOR: A francia emberföldrajz keletkezése és a történeti tudományok 61
A francia emberföldrajz keletkezése és a történeti tudományok. Ne tévesszen meg dolgozatunk címe senkit : nem óhajtjuk a tudományokat azok művelőivel azonosítani, sőt azt sem állítjuk, hogy a tudományok művelőinek nemzeti vagy nyelvi közösségek szerint való csoportosítása lenne az osztályozás legtermészetesebb módja. Az azonban kétségtelen, hogy egy-egy tudománynak a francia kultúrközösséghez tartozó munkásai tevékenységükben igen sok közös, kifelé megkülönböztető vonást árulnak el. Ez a különbség természetesen a tudományos termelés átlagában a legszembeötlőbb, vagyis annál meggyőzőbb, minél több esetet vizsgálunk meg. Azt hisszük, nem szorul bizonyításra az sem, hogy ilyen természetű különbségek inkább mutatkozhatnak a nyert eredmények rendszerezésében és előadásmódjában, mint a kutatás módszerében ; legkevésbbé pedig a kutatómunka tisztán technikai természetű eljárásaiban. Ebből következik az is, hogy az olyan tudományágaknál, amelyek módszeres eljárásában a munka legjelentősebb része a kutató tevékenységre jut, kevésbbé helytálló francia, német vagy magyar tudományt különböztetni meg, mint olyanoknál, amelyek lényege elsősorban a szintézisben domborodik ki. Általában több joggal nevezhetjük a szellemtudományokat franciának vagy németnek, mint a természettudományokat. Inkább beszélhetünk tehát francia történettudományról, mint francia földrajzról, sőt francia emberföldrajzról is inkább, mint francia fizikai földrajzról. A történelem és földrajz kapcsolatainak esetében is felfedezhetők bizonyos, a francia tudományt másoktól megkülönböztető sajátságok. Ezeket a különbségeket csak akkor láthatjuk tisztán, ha egyrészt ismerjük a két tudomány kapcsolatainak általános fejlődését, másrészt a francia történelem, végül a francia földrajz külön történetét. A másodikat ismertnek tételezvén fel, csak az elsőt és utolsót érintem néhány szóban. A földrajznak a történelemhez való viszonyában nagyjából három fejlődésfokozat különböztethető meg. A legrégibb : a földrajz csupán a hol kérdésére felelő ismerethalmaz, amelynek egyetlen feladata, hogy a történelem tényeit helyhez rögzítse, azoknak mozdulatlan, élettelen hátteret adjon ; nem önálló tudomány tehát, csupán igen alárendelt segédeszköze a történelemnek. Később a természettudományok hatalmas fejlődése nyomán nyilvánvalóvá válik a földfelszín összes fizikai jelenségeinek
