Századok – 1935
Pótfüzet - FEHÉR GÉZA: A bolgár-törökök kapcsolatai a magyarsággal és a legújabb magyar őstörténetkutatás 513
[17] A BOLGÁR-TÖKÖKÖK KAPCSOLATAI A MAGYARSÁGGAL. 527 névhez fűzött ó 'Аатг|Х ó тготацо? Trj? XaZiapía? világosan mutatja, hogy 'Аттг)\-пек olvasandó, ami az Atil, Etil kazár város és folyó (Volga) neve. Kétségtelen tehát az idézett megjegyzésből, hogy volt egy kocir, Jcöcir nép a Krim-félsziget délkeleti részén, de az is, hogy aki a magyarázatban leírta ó XoTZípuuv szót, tudta, hegy ez egy nép neve és pedig nem a kazároké, mert Kazáriát is említi. Nem is írható a kazár szó хотПр-пек. Megvan itt a kazárok püspöke is, de nem ó Xoibipuuv néven, hanem ó 'Асгтг)\-'Аттг|\, tehát a kazár főváros nevében. Az egész Notitiából világosan látható, hogy régi forrásokat használt föl, olyan püspökségeket említ, amelyekre a bizánci egyház jogköre egykor kiterjedt,1 meg amelyeknek alapítását szükségesnek tartotta,2 ami ilyen munkákban teljesen érthető is. így azután az onogur név a püspökségi jegyzékben nem jelent egyebet, minthogy a jegyzék összeállítói régi forrásokból ismerték s tudták azt, hogy melyik területen laktak az onogurok. Az is lehet, hogy a bizánci egyház egykor valóban ki akarta terjeszteni a hatalmát az onogurukra is, talán nevezett is oda ki püspököt s így született ez a cím. Amint e jegyzékben említett hunok püspöke címből nem következik az, hogy az illető területen a VIII. században hunok vannak, csak az, hogy a bizánci egyház egykor a „hunok" területén térített s ott püspöksége volt, vagy akart ilyet állítani, az onogurok püspöke is puszta cím, vagy praetentio egy területre, de semmi bizonyítékot nem ad arra, hogy ott egy területen a VIII. század közepén valóban onogurok laktak. E püspökségi jegyzék értéke ránk nézve tehát annyi, mint a Ravennai Geográfus Onogoriajáé, azt jelenti, hogy a Maeotis és a Kubán között egykor onogurok laktak. A Ravennai Geográfus adata, mint korhatározó, teljesen értéktelen, csak azt jelenti, hogy ő olvasta egy forrásban az onogur nevet, mint maeotisi nép nevét. A Notitia onogur adata pedig, mint több más is, a VI. századból származik. Moravcsik szerint a jegyzékből világos, hogy az onogurok számára külön püspökséget szerveztek. Ez azután bizonyítható is szerinte. T. i. „Kovrat, fiatal korában a bizánci udvarban élt, ott vette fel a kereszténységet s Heraklios császárral, akihez szoros barátság fűzte, szövetségben állt."3 így azután 1 Gelzer H. : Zeitschrift für wissentschaftliche Theologie. XXXV. (1892) 426. 2 Mosin i. m. 149—156. 3 Moravcsik i. m. 20. Századok. 1935. (Pótfüzet.) 34
