Századok – 1935
Értekezések - UNGÁR LÁSZLÓ: A magyar nemesi birtok eladósodása 1848 előtt 39
58 TJNGÁR LÁSZLÓ. a törik-szakad pillanatáig1 és a megvalósulás előtt álló közteherviselés ügye elszegényedve találta a magyar agrártársadalmat, amely megérett a törvényhozás felszínes védelmére : a moratóriumra. Ez a rendelkezés a fital beregi követnek, Lónyay Menyhértnek volt köszönhető, aki mint Naplójában írja, miután az országgyűlés pánikszerű hangulatban lefolyt 1848. március 18-i ülésén az úrbériség eltörlésével „senkinek sem jutott eszébe a törvényjavaslatokat bővebben megfontolni", az ő indítványára „mondatott ki, hogy a kárpótlásra jogosított földesúrnak adósságai a törvény további kárpótlási rendeletéig föl nem mondható". „Azt hiszem — teszi hozzá -— sok ember jól járt e szabállyal, legalább uzsorát nem kénytelen fizetni."2 Ezzel a határozattal azonban az eladósodás és vele kapcsolatos kérdések csak elodázódtak és a volt nemesek sorsa az ismeretlen jövőre bízatott. Befejezésül talán nem lesz érdektelen, ha röviden vázoljuk azokat a terveket, amelyek az eladósodott földbirtokos osztály megsegítését célozták. Még a márciusi átalakulás előtt foglalkozott ezzel a kérdéssel, a mezőgazdasági szakirodalmat oly szerencsés érzékkel népszerűsítő Balásházy János, aki 1847-ben megjelent munkájában világos és körültekintő módon foglalta össze a bekövetkezett helyzet okait, tényezőit és kifejlődését.3 Az orvoslás egyedüli módját az olcsó hitel megteremtésében látta és olyan programmot állított össze, amellyel ez elérhető lett volna. Mindenekelőtt a birtok hitelképességét kell emelni, ami elkerülhetetlenül az ősiség szabályozásához vezet, másodszor a termeivények értékét kell növelni, ami viszont megfelelő úthálózat kiépítése és a már meglévő jókarbantartása nélkül keresztülvihetetlen, végül mindezt be kell, hogy tetőzze a legnemesebb értelmű reform-munka : a köznép erkölcsi nevelése és mezőgazdasági szakismereteinek gyrapítása. E konzervatív jellegű és részleteiben elég pontosan kidolgozott tervezet részben Széchenyi koncepciójához, részben a történeti fejlődés szabta intézmények fokozatos és célszerű átalakításának szükségéhez alkalmazkodott. Központjában egy magyar hitelszervezet kiépítése állott, melynek megvalósítása 3 millió pengő forintot igényelt. Az alaptőke megteremtése Balásházy elgondolása 1 U. o. 2 Lónyay Menyhértnek 1847/1848-i Naplója. Közli Kónyi Manó. Budapesti Szemle. 1896. évf. 86. k. 48. 1. 3 Balásházy i. m. A III. füzet teljes címe : „Nézetek a magyar -és erdélyországi adósságokba merült föld- és házbirtokosoknak országos megmentéséről, az ingatlanbirtokok belbecsének rögtöni nevelése- és segélytnyujtó pénzügyi és egyéb jótékony intézkedések által."
