Századok – 1935

Szemle - Vitéz Kárpáthy-Kravjánszky Mór: Rudolf uralkodásának első tíz éve (1576–1586.) Ism.: Vanyó Tihamér 488

488 SZEMLE. években vertek a császár részére pénzt Nagybányán s végleg feltárja a Herberstein-bérlödinasztia működését. Világot vet arra a körülményre is, hogy a Báthoriak 1585 után, mint földesurak, verettek pénzt Nagybányán, bár az királyi területen feküdt ; ezzel pedig tisztázódik Báthori István lengyel király nagybányai veretű tallérjainak a kérdése is. Különösen részletes és pontos a feldolgozás 1674-től kezdve, amikor a zavaros idők után teljesen újjászervezték a nagybányai pénzverőt. A nemesfémbányászatra vonatkozó adatok a források hiányos volta miatt már kevésbbé egységes képet adnak. Itt kifogásolnunk kell, hogy a budai márka súlyadatára nézve Belházy eredményét idézi, holott Hóman számításai azóta végleg tisztázták a budai márka súlyát. A technikai berendezést és a belső szervezetet tárgyaló részben az 1674 utáni időből mintaszerű pontossággal tájékoztat az eseményekről. A XVI. századi viszonyokról nem sokat tud s éppen ezért csak sajnálhatjuk, hogy elkerülte figyelmét két idevágó publikáció. Az egyik Debreceni László aranyfinomító feljegyzéseit ismerteti (Erd. Múz.-Egyl. Évk. 1868), a másik pedig Czémentes János könyvét (Magyar Könyvszemle, 1896). Mindkettő többek között a nagybányai verde belső viszonyairól (beváltás, adminisztráció, pénzverés technikai része stb.) is becses felvilágosításokat közöl. A pénztörténeti rész — megint csak a források hiányossága miatt — mozaikszerű részletekből áll, viszont a kezében levő adatokat G. eredményesen használja fel annak kimutatására, hogy a XVII. századtól kezdve Nagybányán, eltérve a körmöci aranyforintok pénzlábától, a császári aranyak ligájára verték a dukátokat. G. érdemes munkája, amelyben több új szempontot vet fel és sok, eddig megoldatlan, vagy legalább is kétes részletre derít fényt, híven visszatükrözteti azt a sok hányattatást, amelyen a város és a bányavidék az erdélyi fejedelemség fennállásának másfélszáz éve alatt keresztülment. Huszár Lajos. Vitéz Kárpáthy-Kravjánszkv Mór : Kiulolf uralkodásának első t!z éve. (1576—1586.) Budapest, 1933. 8°. 280 1. Ez a könyv Gróf Klebeisberg Kuno nagyvonalú tudományos célkitűzéseiről, de egyúttal ezeknek anyagi okok folytán való szomorú összezsugorodásáról tanúskodik. A jelen állapotban is a munka csupán egy nemesszivű és manapság fehér hollóként ritka nagy tudományos érzékkel és áldozatkészséggel rendelkező katolikus főpap nagylelkűségéből láthatott napvilágot. A szerző Gróf Klebelsberg megbízásából több mint hét évig végzett kutatásokat a velencei állami levéltárban. A bécsi és konstantinápolyi követek jelentéseit tanulmányozta és gyűjtötte össze s ezeket a Fontes-sorozatban jelentette volna meg. De ez a pénzügyi leromlás miatt lehetetlenné vált. A szerző eredeti terve szerint a jelen kötetben a bécsi követjelentéseknek a Habsburgok örököstartományaira, Magyar- és Csehországra, valamint a Balkánra vonatkozó teljes anyagát akarta kiadni, a kiadási nehézségek miatt azonban utóbb nagyon meg kellett kurtítania az anyagot, úgyhogy az oklevéltárba leginkább csak magyar és erdélyi vonatkozású jelentések kerültek. Ennek ellenére is bátran mondhatjuk, hogy a mű egész Középeurópa történészeinek érdeklődésére méltán tarthat számot, mind széleslátókörű, terjedelmes bevezetése, mind pedig jórészben eredeti nyelven közzétett okmánytára révén. A legfőbb eredményeket a szerző még külön, alapos német kivonatban is összefoglalta. A velencei követjelentéseknek kiváló kútfői jelentőségét a már eddig közzétett és felhasznált anyag alapján a történetírói közvéle-