Századok – 1935

Értekezések - MENDÖL TIBOR: Gazdaság- és településtörténet a francia földrajzban 428

GAZDASÁG- ÉS TELEP í; LÉSTÖRTÉ N ET. 437 bélit és részben emiatt a kollektívet ; az átlagosra, a tömegesre és így a számbelileg és térbelileg jelentékenyre, nem pedig az egyénire veti a súlyt : egy bizonyos táj nagybirtokai és azok sorsa névtelenül érdeklik, nem pedig egyes nagybirtokos családoké név szerint. Az anyag elhatárolása, a keretek térbeliek : akár a gazdasági élet egészéről, akár annak valamelyik ágáról (földmívelés, ipar stb.) van szó, a vizsgálat mindig zárt területet, a térképen pontosan körülhatárolható, a környező tájaktól valamilyen lényeges fizikai vagy emberföldrajzi sajátságban elkülönülő kisebb vagy nagyobb tájegységet ölel fel. A szemlélet ezenkívül is erősen térbeli ; lényegesnek tartja a feleletet arra a kérdésre : mi, hol és mekkora területet foglalt el. Végül múltban és jelenben egyaránt a tájrajzi elem hangsúlyozása, a táj többi tényezőivel való kapcsolatok felderítése révén válnak a gazdasági problémák földrajzi problémákká. Nemcsak a táj fizikai sajátságainak a gazdasági jelenségekre gyakorolt hatását kell itt kikutatni, hanem fordítva, a gazdasági élet tájalakító, kultúrtájat formáló szerepét, a táj képén kirajzolódó vonásait is. Az egész gazdasági életnek a táj összképét alakító tényezők sorába, mintegy a térbeli miliőbe való ilyen belehelyezése éppannyira sine qua non-ja annak, hogy amit írunk, földrajz legyen, mint amennyire elengedhetetlen a mult idők gazdasági életének koruk miliőjébe való szerves beillesztése, ha történelmet akarunk írni. Ezért nem fedik egymást pontosan elmúlt korok gazdaságföldrajza és gazdaságtörténete : kölcsönösen hiányzik mindegyikükből valami, ami éppen a másikban van meg. Sőt ebből a szempontból a francia táj monográfiák szerzői — megint a formai kerekdedség kedvéért — a kelleténél is radikálisabbak. Bár mult idők gazdasági életéről — mint említettük — sokkal teljesebb képet adnak, mintsem arraa földrajznak szüksége lenne, ebből a képből vagy könyörtelenül kizárnak mindent, ami nem konkrét, materiális vagy kollektív, még akkor is, ha az a konkrét és kollektív jelenségek közül sokat megmagyarázna, vagy az egész komplexumot minden elemzés nélkül olvasztják be. így igen sok tény készakarva megmagyarázatlan marad : mint puszta adat sorakozik más adatok mellé. A francia geográfus például az erkölcs, a nyelv, a vallás problémacsoportját minden vonatkozásával a szociológiai kutatás körébe utalja, minthogy egészében ezek egyike sem földrajzi probléma. Egyes vonatkozásaik azonban az anyagi élettel való sokszoros kapcsolataik révén azok lehetnének, hiszen a morális karakter vagy a vallás igen sokszor tükrözi a gazdasági életforma sajátosságát s azon keresztül vagy attól függetlenül a tájnak valamilyen jellemző vonását és fordítva, tényezői szerepe lehet a gazdasági életben és megint azon át a kultúrtáj képében. Ezek a kapcsolatok azonban legtöbbször teljesen kimaradnak a monográfiákból, vagy ha történik is rájuk hivatkozás, csak egészen általánosan esik szó például a népesség konzervatív hajlamáról vagy radikális politikai meggyőződéséről, vagy arról, hogy azt milyen mértékben jellemzi a „curiosité de l'esprit". A további elemzéstől gondosan óvakodnak a geográfusok. Ilyenmódon a