Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414

A PIETIZMTTS MAGYARORSZÁGON. 425 A kis számban élő magyar nyelvű evangélikusok körében is tért hódított a pietizmus. Szeli József brassói lelkész sze­mélyében és működésében egyesültek a szász és dunántúli pietista hatások. 1731-ig Nagyszebenben, Győrben, majd Pozsonyban tanult. Tanulmányai alatt bejárta tehát az ország összes nevezetes pietista központját. Vásonyi Márton és Fábri Gergely segítségéve] Erdélybe juttatta a pietizmus magyar nyelvű kiadványait.1 Maga is kiadta példájukra Luther Kis Katekizmusát 1748-ban. Lefordította Francke prédikációit és saját elmélkedéseit és beszédeit Evangéliumi szent elmélkedések és a Penitenciának tartására serkentő trom­bitaszó c. könyveiben gyűjtötte össze. Hegyfalusi imaköny­vét. a Centifoliát átdolgozta. A szász pietista irodalomból Albrick Mihály kordi lelkésznek valószínűleg kéziratos mun­káját Katekizmusi Olvasások címen fordítja le. 1757-tól 63-ig Hosszúfalu lelkésze volt és azután 82-ig az udvarhelymegyei Zsombor bízta rá gyülekezetének vezetését. A tehetségesebb magyar evangélikus erdélyi ifjakat, Magdo Andrást, Kapusi Vas Istvánt, Apáczai Mártont Győrbe küldte s így a győriek közvetlen hatásukat Erdély felé is érvényesíthették. Az erdélyi reformátusoknak is volt kapcsolatuk Francke­val. Érdeklődésüket elsősorban a halleiak pedagógiai és tudományos működése keltette fel. Páriz Pápay Ferenc a híres nagyenyedi tudós, már 1712-ben Haliéba küldi néhány tanítványát és fiát, hogy — amint ő maga írja Franckenak — Erdély jó tanférfiakra tehessen szert. A Halléban jártak közül Erdélyi István 1716-ban Kolozsvárról Francke figyel­mébe ajánlja a gyógyszerészetet tanulni akaró Pókai Ben­jámint. Az erdélyi pietizmus — az egyház belsejében kifejlődött általános követelménynek, mely a vallásos élet elmélyülését sürgette — csak egyik speciális alakjaként jelentkezett. Az ellene vívott küzdelem magától elcsitult, mihelyt az egyház alapinditékait magába szívta. A szász iskolareform­ban és az új vallásos életforma kiépítésében nagy szerepet vitt. * A pietizmus annyira mélyére hatolt az emberi léleknek, hogy bár tudatosan nemzetközi mozgalom volt mégis nemzetenként más-más alakban jelentkezett. Nálunk is ter­jesztői természetének és a hazai viszonyoknak megfelelően 1 Szeli J. lev. Fábrihoz Brassó, 1734 aug. 22. Payr: M. Prot. Egyházt. Adattár IL évf. 1903, 168 l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom