Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414

424 SZENT-IVÁN VI BÉLA. talankodás kihívták a püspök éber ellenőrzését. Teutsch elvesztette később agitatív érdeklődését és csak szűk, ben­sőségesen összeforrott kis körben fejtette ki mélységes áhí­tatából fakadó tapasztalatait. A zsinatokon hangoztatott felfogást, hogy a pietizmus a követelt egyházi reformok végrehajtásánál fontos szerepet játszik, a legeredményeseb­ben a nagyszebeniek képviselték. Nagyszeben pietista köré­hez tartozott Schumi Jakab is. Mint püspök az új irány értékeit az egyház javára általánosan érvényre juttatta. Teutsch egyik leghűségesebb híve volt Sartorius János nagy­szebeni kántor. Felső-Magyarországból került Erdélybe, 1731-ben adta ki saját dalaival együtt Teutsch templomi énekeit : Son- und Fest-tägliche Andachten über die gewöhn­liche evangelische Feste Hermannstadt 1721. című gyűjtemé­nyében. A Nagyszebenből származó Friderici János mint kolozsvári lelkész aránylag korán, 1702-ben kimutatta Halle iránti érdeklődését. Magával hozta Spener munkáit Német­országból. Francke szigorú aszkétikus felfogásával szemben hozzáintézett leveleiben a kritikus álláspontjára helyezkedik. Könyveket is rendelt Haliéból. Később a Brassó melletti Hermány (Honigberg) lelkésze lett. 1739 táján Nagyszeben­ben tartózkodott Haas Mátyás, Fenyőfalva hivatalától meg­fosztott lelkésze. Egykorú feljegyzések szerint már a német egyetemeken is ismert volt különös szubjektív felfogása miatt ; Halléban is tanult. Hazatérte után — amint Schmei­zel Márton az Erdélyből kikerült jenai professzor írja kéz­iratos krónikájában1 — pietista vezér lett belőle, azonban ezt a pártot is elhagyta és a felsőbbség jónak látta hivatalá­tól megfosztani. Levelei túlfeszülten vallásos, eredeti egyéni­ségnek mutatják. Teutsch Poiret-tisztelete mutatkozik Köleséri Sámuel szebeni orvosban iç. A puritánus Tolnai egyik legbuzgóbb párthívének fia, volt leideni és franekeri diák. A Poiret-t követő Gardenius Theologia Pacijica\&t adja ki 1709-ben. Előszót ír a könyvhöz, melyben a felekezeti ellentétek kiegyen­lítését hirdeti a kereszténység békeszeretete jegyében. Az újjá­született, kegyes, békeszerető, aszkétikus emberben látja az új ideált. így olvad össze a coccejánus-puritánus áhítatban felnőttek világszemlélete a pietistákéval a felvilágosodás hajnalán oly gyakran keresett eszményben, a kereszténység magvának, felekezeten felüli lényegének keresésében. 1 Brukenthalisches Museum Georgii Soterii collect, torn. VI. b. p. 166.

Next

/
Oldalképek
Tartalom