Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414
420 SZENT-IVÁN VI BÉLA. messze a szélsőségesebb gondolkozástól. Bár kezdetben teljesen a pietizmus gyakorlati reformeszméi szerint tevékenykedtek, a pietista önmegfigyelés útján Petersen Vilmos túlfűtött enthusiasmusához jutottak el. Elősegítette ezt az a körülmény is, hogy Teutsch alapos ismerője és kedvelője volt a hollandiai Poiretnak, aki Petersent is erősen befolyásolta. Poiretban — akinek olvasását Spener és Francke is ajánlja — találták meg a pietisták filozófusukat . A racionalista megismerés helyett az ő igazságkereső irracionális misztikus útja teljesen megfelelt a pietizmus felfogásának, mely az isteni kegyelem állapotában jut az igazság felismeréséhez. Teutsch 1708-ban Poiret legismertebb filozófiai munkájának önálló módszertani bevezetését De veru methodo címen ki is adja. Teutsch és Dietrich önvallomásain át Petersenben ismerik fel a Poiret által eszményül felállított újjászületett embert, aki lemondva a világ önzéséről, hiúságáról és gyűlölködéséről, közvetlen kapcsolatba lép saját személyének teljes elnyomása által Istennel. Dietrich széltében hangoztatott misztikus elvei és chilialismusa ismét püspöki vizsgálatot akasztottak nyakába, végeredményben azonban mégis hivatalában maradhatott. Az 1726-i .zsinato n már sokan kellemetlennek tartják a dogmatikus vitákat. A zsinat kívánsága, hogy szűnjön _jmeg_a béke és egység-érdekében a wittenb ergi és hallei urak vitája". Ezáltal a vitázó felek közös elbírálásban részesültek, a zsinat tehát már ne m áll a wittenbergiek oldalán, sőt éppen a dogmatikus vitákat elítélő és a csendben dolgozó pietizmus nyilvánul meg kívánságukban. Ez időben a pietizmus már széles körben elterjedt, sőt a hivatalos reformtörekvésekben is érvényesíti elveit. Korszerű eszméi befolyásolják az ortodox egyház mindazon törekvéseit , melyek a vallásos élet ápolására vonatkoznak. A kor lelkipásztorokat, lelki barátokat és tanácsadókat követelt. Az új irány pedig éppen ezeket szolgáltatta. Miközben a kompromittált pietisták működését gátolták, az ifjabb nemzedéket Halle magához vonzotta. A század első felében több mint 50 szász tanuló fordult meg hosszabb vagy rövidebb ideig Halléban. Korban és vidékek szerint arányos egyenletességgel oszlottak meg. Brassóból származott 20, Nagyszebenből 10, Medgyesről és vidékéről 9, Segesvárról 2, Fogarasból 1, Besztercéről 3, más helyről 7 ; 1706-ig, tehát a pietista szervezkedés lelkes éveiben 17-en tanultak Halléban, 1705 és 13 között 7 szász teológus volt Francke bizalmas körének, az árvaházi menzának tagja. Természetesen Halle erdélyi látogatóit sem befolyásolta egyenletesen. így például Bergler