Századok – 1935

Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 414

A PIETIZMTTS MAGYARORSZÁGON. 421 István, a vándorló renaissance tudósok utódja, Maurocordatos oláh vajda későbbi titkára és könyvtárosa mohamedán hitre tért át. Drauth János, egy híres brassói család tagja jezsuita lett, később otthagyta a rendet és kalandos életet folytatott. Eltekintve ettől a néhány esettől, mindnyájan lelkes terjesztőivé váltak a pietizmusnak. Legnagyobbrészt falusi gyülekezetük kis körében munkálkodtak, megjelentek azonïïan'a városi-templomokban és iskolákban is. Bár a hivatalos egyház vezérüket és támogatójukat gyakran megtámadta, mutatkoztak az egyházi életben olyan jelenségek is, melyek a pietizmus terjedését jótékonyan befolyásolták. Az idősebb nemzedéknél is mutatkozott egy a vallásos élet hathatósabb felkeltését sürgető irányzat. Ez a törekvés nyilt óhajokban és a reformokban nyilvánult meg. Az 1708-i zsinat már kimondja, hogy a pusztuló vallásosság helyreállításához „szeretetteljes szív, nagy türelem és szent hivatás kell". Az ő papi ideáljuk sem már a felszentelés kegyelmétől megkülönböztetett tekintély birtokosa, aki tudományosságával és hivatalbeli vezető hivatásával uralkodik gyülekezetében, hanem a vallásos áhítattól áthatott buzgó lelkiatya. A tanítás tisztaságának ortodox szempontú védelme sokakban összeolvad az érzelmi vallásosság irányzatával és a vallásos újjászületés követelményével. Legnagyobb ezek közijl^Fronius Márk_M>int brassói lelkész és barcasági esperes 1703 es 13 к ö z ötT be v e z e 11 e a gyermekek rendszeres vallásoktatását és a délutáni prédikációkat. Bár tanítványaival folytatott vitatkozása során teljesen az ortodox dogmatikus álláspontot képviselte, arra törekedett, hogy a kor kívánalmaival összhangba hozza a hivatalos felfogást. Comenius pedagógiai elveit bevezette a brassói iskolába, 1708-ban elkészített Visitationsbüchlein-je reformtörekvéseinek lelki indítékait ismerteti. Az alapvető dolgokban Spener követőjeként mutatkozik, mélységes bűnbánat és lelki újjászületés nélkül nem tud igazi hitet elképzelni. Az újjáalakítandó vallásos élet számára a pietisták már kipróbált eszközöket és rendszeres programmot hoztak magukkal. A hivatalos egyházi reformtörekvések tehát megtalálhatták bennük — amíg az ortodoxia dogmatikus érzékenységét nem érintették — legmegfelelőbb munkatársaikat. A pietista törekvések tehát az egyház hivatalos reformtörekvéseinek hívei részéről nemcsak türelmes magatartást, hanem támogatást is élveztek. A zsinatok nem ítélnek el egyenletesen minden pietista megnyilvánulást. Éppen az a zsinat, amely Dietrichet felelősségre vonta, a collegium pietatisok megtartását engedélyezte. Sokan voltak az egyház vezetői közt, akik nem