Századok – 1935

Értekezések - KRING MIKLÓS: Középkori jobbágyságunk szabad költözéséről 390

KÖZÉPKORI -JOBBÁGYSÁGUNK SZABAD KÖLTÖZÉSÉRŐL. 396 fugientes recesserint, vei non habita licencia et iusto terragio eorum minimé dejwsito, aliqui eosdem deduxerint, tales reddantur suo domino, iuxta antiquam regni consuetudinem . . .", amiből az következik, hogy a költözésre engedélyt, lia kértek, mégis kaphattak. Minden kétséget kizáróan bizonyítják az illető évből származó oklevelek azt, hogy az. említett törvényes intézkedések célja nem a jobbágyság röghözkötése volt. Mátyás 1459 szeptember 24-én Bihar, Szatmár, Szabolcs és Kiaszna megyéknek szigorúan meghagyja, hogy azokat a jobbágyaikat, akik ,,non habita licencia пес iusto terragio deposito, sed clandestine" Debrecenbe szöktek, a polgárok megkárosításával ne hurcolják vissza. hanem a város bírái előtt keressenek elégtételt.114G3-ban Mátyás éppen azon vizsgálat alapján, melyet az előbb említett törvénycikket hozó tolnai országgyűlésen a királyi nótárius ejtett meg, intézkedett bizonyos, engedély nélkül (non habita licencia) elhurcolt jobbágyok ügyében.2 Az idézett törvénycikkek, nyomatékosabban tiltván a törvénytelen jobbágyelhurcolást, mindössze elővigyázati rendszabályoknak látszanak. Nyilvánvaló lesz ez azonnal, mihelyt megfontoljuk, hogy ezek az országgyűlések a hadsereg összeállítása érdekében afféle megyénként végzendő népszámlálást rendeltek el. 20, később 10 jobbágy után egy embert tartoztak kiállítani a földesurak. Mármost joggal lehetett attól tartani, hogy azok a földesurak, akikre viszonylag nagyobb teher esik (például aki 20 jobbágya után ugyanannyit tartozik kiállítani, mint más 39 után), más birtokosoktól jobbágyaikat elhurcolják. Ami egyfelől egyes földesurakat károsított volna nagyon, másfelől a registrum felvételét tette volna lehetetlenné. Ezek alapján azt mindenesetre megállapíthatjuk, hogy az említett három országgyűlés* végzem ényeinek célja nem az volt, hogy a jobbágyság végleges röghöz kötését fokozatosan előkészítsék. * Sokkal inkább tekinthetjük az ilyenirányú fejlődés egy lépcsőfokának, a költözésnek földesúri engedélyhez kötését. 1514 előtt minden jobbágy akadály nélküli költözése azon fordult meg, hogy vájjon „habita licencia et iusto terragio deposito" távozott-e, vagy sem. Mielőtt ez utóbbi formulát pontosabb vizsgálat alá vennénk, néhány olyan kérdést szeretnék felemlíteni, melyekre 1 Teleki J. : A Hunyadiak kora. X. 633. 2 Zichy-okmánytár. X. 270.