Századok – 1935
Értekezések - SZENT-IVÁNYI BÉLA: A pietizmus Magyarországon - 1
A PIETIZMUS MAGYARORSZÁGON. 3 tekintéséből látható, sokan lesznek pietistáink között, kikről nem e tanulmány mutatja ki az eszmében való részességüket, mégis az egységes kép megrajzolhatósága kedvéért a mozgalom képviselőivel egyenletesen kell foglalkoznunk pusztán jelentőségük mértéke szerint. Az eszméhez való fűződés megkötő életrajzi adatai és a szellemi hovatartozást tanúsító írások és tettek lesznek a mozgalom útjelzői ; felkutatásuk e munka elsőrendű feladata. Nem köthetjük magunkat egyik tudományág egyoldalú érdeklődéséhez sem, lehetőleg összes megnyilvánulásaiban fogjuk az eszmét végigkísérni. Történetírásunk új útjain járók tudatára ébredtek annak, hogy a XVIII. század városi kultúráját a magyar tudomány mellőzött mostohaként kezelte.1 A közjogi szabadságeszme központiságának történetírását nem érdekelte sem a nemzetietlennek minősített kor, sem az alkotmányvédelmi küzdelmektől távolálló városi polgári réteg. A mellőzött városi kultúrának — a magyar szellemi élet egyik fontos részének — ismeretét is elősegíti a pietizmus szerepének vizsgálata, mert e vallásos polgári mozgalom nálunk is elsősorban a városokban talált otthonra. A pietizmusban sokáig a katolicizmusnak a protestantizmusba való betörését tekintették. Mint katolikust, mégsem ez bírt csupán a pietizmussal való foglalkozásra. Gragger Róbert emlékének kívántam munkámmal áldozni, ugyanis az ő tervei között szerepelt a pietizmus megírása is. Másolatban összegyűjtötte a mozgalom nagy hallei vezérének, A. H. Franckenak és fiának magyarokkal folytatott levelezését2 és megszerezte a berlini Magyar Intézet számára a magyarországi pietista irodalom értékes gyűjteményét tartalmazó halle—wittenbergi magyar könyvtár nagy részét.3 E munka szerény kísérlet a korán elhalt tudós nagyarányú tervének beváltására. 1. A 'pietizmus. A tudattalan élő történelmi szellem, ha van ereje hozzá, mindig eljut egy olyan időponthoz, amikor tudatosítva önmagát, alkotásokba önti lényegét. Ezzel biztosítja fennmaradását, de ugyanakkor önállósított alkotásai megkötik 1 Hóman B. : A magyar történetírás új útjai. Bpest, 1931. és Kornis Gy. ismertetése. Magyar Szemle, 1931. 340. 1. 2 Gragger Archiv. Berlini Magyar Intézet. 3 Fitz J. : Georg Michaelis Cassai und seine Bibliothek. Aus den Forschungsarbeiten der Mitglieder des Ungarischen Instituts und des Collegium Hungaricum in Berlin. Berlin, 1927. 122. 1. 1*
