Századok – 1935

Értekezések - IFJ. VAYER LAJOS: Pázmány Péter ikonográfiája 273

A PIE TI ZM XJS MAGYARORSZÁGON. 32!) szerzője. 1731-ben konrektor, majd Tomka-Szászky után rektor lett Fábri Gergely, a győri iskola felvidéki származású neveltje. Wittenbergben tesz papi vizsgát, mégis teljesen beleillik a győri körbe. 1734-ben szerkeszti énekeskönyvét, az Úti Társ-at, melyet a debreceni Halott temetéskorra való énekek-kel1 együtt Müller János győri nyomdásszal adat ki, de hogy nyomdájukat titokban tartsák, Norinberga szerepel a címlapon.2 Sopronban jelent meg bibliai példákkal bővített katekizmusa. Mint wittenbergi tanuló résztvett Sartorius Lelki Órájának összeállításában. A győri kör Aáchs Mihályban rokonlélekre találva, többször kiadja, iskolai használatra átdolgozza énekes- és imakönyveit. Az ő működésük révén jelenik meg az Arany Lánc 90 év alatt 10 kiadásban, sőt Fábri Gergely úgy adja ki 1734-ben naplója szerint a Zengedező Mennyei Kar-ral együtt a győri nyomdában „ob certas causas", hogy az újabb kiadást is a Bárány-Vásonyi-féle kiadás 1726-os évszámával látják el. Torkos József, Torkos András fia győri rektorkodás után került a soproni iskolához. 1749-ben Mária Terézia azzal a megokolással, hogy Győr megszűnvén véghely lenni, az ott, mint véghelyen adományozott szabad vallásgyakorlat is megszűnik, a helytartótanács útján a győri evangélikus templomot bezáratta és lelkészeit a városból elmozdíttatta. E körből kerültek ki hosszabb vagy rövidebb győri működés után a század első felében Dunántói jelesebb papjai, különösen a szabadabb vallásgyakorlatot élvező és ennélfogva vezető szerepet vitt artikuláris helyek, Nemes-Dömölk, Nemescsoó, Vadosfa és a végvárak lelkészei és nagyrészt a kerület esperesei és püspökei. A kemenesaljai esperességet, amelynek élén állott 17Ö8-ig Aáchs Mihály, 1713-ban Hegyfalusi György kapta meg, mint devecseri lelkész. Sok gyülekezetnél megfordult, legtovább a szabad vallásgyakorlatot élvező végvárban, Nagyvázsonyban volt. Itt halt meg 1730-ban. 1743-tól 74-ig állott az esperesi kerület élén Miskey Ádám, sok pietista búcsúztató vers és beszéd szerzője, aki Gerhard Jánostól fordította a Hitnek Paisá-1 (Lipcse, 1742). Az artikuláris Nemescsoón működik Kis Péter 1714-től 32-ig, utódja már 1 Első kiadása : Újfalvi Imre : Halotti énekek. Debrecen, 1598. R. M. К. I. 302. 2 Payr S. : Fabri Gergely naplója. Theológiai Szaklap. II. (1903) 124—132 1., Szent-Iványi B. : Egy győri nyomda rejtett kiadvánvai 200 évvel ezelőtt. Könyvtári Szemle. I. (1934) 7. sz.